Részteljesítés referenciaigazolás során

Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza:„21/A. § A 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításra. A 75%-os mértéket mint alkalmazandó zsinórmértéket éppen annak érdekében fogalmazta meg a jogalkotó, hogy túlzó ajánlatkérői elvárásoknak határt szabjon.Fentiekből következően a szerződés teljesítésére való alkalmassághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 148. §-a határozza meg, és részletezi annak tartalmát. A 148. § (2) bekezdése szerint jogorvoslati kérelmet benyújthat az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, vagy közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Mintapéldány benyújtása

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő jogszerűtlen előírását nem kifogásolták az eljárás során, vagy ennek ellenére nem módosította azt, így a kötöttség a jogsértő tartalomra áll fenn, ami paradox módon azt jelenti, hogy ennek kell megfelelni, így a jogszabályoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás kezdeményezhető. Amennyiben kizárólagos jog miatt például egy adott vállalatirányítási rendszerhez kíván új modult venni az ajánlatkérő, valójában a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kezdeményezésének pont az az oka, hogy mást nem is választhat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] ...személy, szervezet közbeszerzési eljárásban való részvételét közérdekből nem teszik lehetővé, míg a fakultatív kizáró okok az ajánlatkérő döntése függvényében alkalmazhatóak. A Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ...tervet készítő X. Kft. nem összeférhetetlen automatikusan, ha indulni kíván a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban.Az ajánlatkérőnek a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előkészítése során meg kell tennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] ...az elvárás nem versenykorlátozó, mert például aránytalanul hosszú időre kéri az ajánlatkérő, vagy a szervizelés díját a garanciaidőn túl ingyenesen kívánja igénybe venni, úgy nincs akadálya az előírásnak. Amennyiben ez a feltételrendszer része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Iratbetekintés kezdeményezése

Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?
Részlet a válaszából: […] ...az árindokolás kérése megtörtént, ez új információ, mely újra megnyitja annak a lehetőségét, hogy az ajánlatkérő betekintsen, majd újabb előzetes vitarendezést kezdeményezzen a megismert információk alapján. Az ajánlatkérő itt az árindokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
12
13
14
465