Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik meg konkrét jogként. Ugyanakkor a közbeszerzési eljárások célja és egyben az ajánlatkérő érdeke, hogy a beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön, mégpedig azzal az ajánlattevővel, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...anyaintézmény valamilyen okból diktál intézményei számára, és szerződéskötést javasol számukra, az attól még nem fog megfelelni az ajánlatkérő saját belső szabályrendszerének, hogy az anyaintézmény javasolta. Ha pedig az intézmények önálló közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Referenciaigazoló meghatalmazása

Kérdés: A jelenleg kiírt egyik közbeszerzésben a referenciáról szóló igazolásként szolgáló nyilatkozatminta az alábbi lábjegyzettel van ellátva: „Jelen referencia adatlapot olyan személynek kell aláírnia, aki jogosult a kiállító gazdasági szervezet nevében cégszerű aláírásra, amennyiben a referenciaigazolást nem a cégszerű aláírásra jogosult írja alá, úgy szükséges aláírásra feljogosító meghatalmazás benyújtása is!” Gyakran a kivitelezésért műszakilag felelős munkatárs írja alá, akinek nem minden esetben van cégszerű aláírási jogosultsága. Nagyobb szervezeteknél, pl. minisztériumokban vagy más állami szervezetnél bonyolult hierarchia van, mi azt nem látjuk át, és nehezen elképzelhető, hogy ilyen meghatalmazást be tudunk szerezni rövid idő alatt. Kérhet ilyet jogszerűen az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő a képviseleti jogosultságot és annak igazolását. Érdemes kiegészítő tájékoztatáskérésben felhívni a figyelmet, hogy ez az ajánlatkérői követelmény túlmutat az ajánlattal szemben elvárható követelményeken. A legtöbb esetben a referencialevelet nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Eltérés a hirdetményben

Kérdés: Az ajánlatkérő felhívásában minden esetben megjelenik, hogy valamennyi részre be kell nyújtani ajánlatunkat, annak ellenére, hogy az egyes részek pont azért vannak szétbontva, hogy ne legyen versenykorlátozó, hogy egyben írja ki. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...benyújthatók – valamennyi részre. Amennyiben hasonló esetben az EKR-en megjelenő szöveg csak lehetőséget ad a benyújtásra, úgy az ajánlatkérő valójában nem korlátozta az ajánlattétel lehetőségét. Amennyiben biztosak akarnak ebben lenni, érdemes rákérdezni, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Hiányzó referencia

Kérdés: Három referenciaigazolást adtunk be az eljáráshoz. Mindháromra kaptunk hiánypótlást, de csak kettőt tudtunk újra beszerezni, a harmadikat a határidő lejáratáig a megrendelőtől nem tudjuk beszerezni. Ha az egyiket nem nyújtjuk újra be, de a másik kettő is elég a referenciaigény lefedésére, akkor a hiánypótlást teljesítettük-e ezzel?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel megfelel az ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Nem szükséges a teljességre törekedni, ha nem kockáztat érvénytelenséget az ajánlattevő. Egy rövid nyilatkozatot érdemes tenni a hiánypótlás benyújtáskor, kitérve arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Árlejtés előtt igazolások bekérése

Kérdés: Elvégezhető-e az árlejtés előtt a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti igazolások bekérése valamennyi ajánlattevőtől, annak érdekében, hogy az igazolások hiánypótlását követően, a végső bírálatot (ajánlatok végső érvényessége, érvénytelensége) és végső értékelést követően, kizárólag az érvényes ajánlatot tevő cégekkel kerüljön lefolytatásra az árlejtés?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. szerint, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (1), (2), (3), (4)-es sorrendet be kell tartani értékelése és bírálata lebonyolítása során, melyet nemzeti rezsimnél a Kbt. 114/A. § szerinti szabály old fel. Az árlejtésnek a 424/2017. (XII. 19.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Ellentmondás az ajánlatban

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a legkorábbi teljesítést jelölte meg, amit az ajánlatkérő lehetővé tett. Az iratbetekintés során észleltük, az ajánlatában máshol lenyilatkozta, hogy akár korábbi teljesítést is vállal. Ennél konkrétabban nem jelölte meg, mire gondol. Ezzel elfogadta az eljárási dokumentumokat, vagy azért, mert ilyen ellentmondás van az ajánlatban, valójában érvénytelen, hiszen ha korábbit vállal, azzal a felolvasólapnak ellentmond?
Részlet a válaszából: […] ...eset leírása alapján a felolvasólapon szereplő adat helyes, továbbá feltételezzük, hogy az ajánlatkérő elfogadta egyébként az eljárási dokumentumokban meghatározottakat. Ha azt is érzékelhetjük, hogy az említett nyilatkozata ellentmondásban van a felolvasólappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...van olyan jól meghatározható eleme, amely tekintetében a feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak); e) pont alapján, ha az ajánlatkérő annak benyújtását kérte, az ajánlattevő szakmai ajánlata (kivéve, ha a szakmai ajánlatnak van olyan jól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Szerződés módosítása több mint 50%-kal

Kérdés: Az ajánlatkérő kifejezetten jelezte, hogy nem szükséges a 141. § (4) b)–c) pontjait alkalmazni és több mint 50%-kal növelte a szerződés értékét. Milyen módon tud átlépni a szerződésmódosítási szabályokon? A beszerzés nem védelmi, kifejezetten közbeszerzési hirdetménnyel lett közzétéve.
Részlet a válaszából: […] ...szerint ebben az esetben egy közszolgáltató által módosított szerződésről lehet szó. A Kbt. által meghatározott közszolgáltatói ajánlatkérői kör különös eljárásaira speciális szabály, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Becsült érték és indokoláskérés viszonya

Kérdés: A korábbi aránytalanul alacsony ár szabály a becsült értékhez viszonyított, amikor annak eldöntése merült fel, hogy mikor kell indokolást kérni. Szükséges-e, hogy a becsült értéken kívül mást is vizsgáljon az ajánlatkérő, vagy elegendő-e a becsült érték, amikor arról dönt, hogy nem kér indokolást, és ezt a bírálóbizottsági jegyzőkönyvben is rögzíti?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos szabályozás nem köti becsült értékhez a döntést, mely szerint az ajánlatkérőnek indokolást kell kérnie, hanem az ajánlatkérő megítélésére bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.
1
13
14
15
457