Találati lista:
2651. cikk / 4687 Dokumentáció kiadásának célja
Kérdés: Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)
2652. cikk / 4687 Ajánlati felhívás és dokumentáció eltérése
Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
2653. cikk / 4687 Eljárás "főbb mennyisége"
Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
2654. cikk / 4687 Alternatív ajánlattétel biztosításának mellőzése
Kérdés: Véleményük szerint mivel magyarázható az, hogy az ajánlatkérők gyakorlatilag teljesen mellőzik a többváltozatú ajánlat benyújtásának lehetőségét?
2655. cikk / 4687 Dokumentáció ellenértékének visszatérítése, kamatfizetési kötelezettség
Kérdés: Mikor jár vissza a dokumentáció ellenértéke, és ha visszajár, kérhetünk-e kamatot az ajánlatkérőtől? Ha visszajár, automatikusan visszakapjuk az ellenértéket, vagy külön kell kérni azt?
2656. cikk / 4687 Ajánlat visszakérése vesztes tender esetén
Kérdés: Nem nyertünk a tenderen, és vissza szeretnénk kérni az ajánlatot. Megtehetjük?
2657. cikk / 4687 Ajánlatkérő hibájából elkésett ajánlat
Kérdés: Mit tehetek akkor, ha az ajánlatkérő hibájából nem tudom beadni határidőben az ajánlatot, és ezt bizonyítani is tudom?
2658. cikk / 4687 Referencia egyedi termék beszerzése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő egyedi készüléket kíván vásárolni. Ebben az esetben miről kell referenciát adni? Cégemről, aki a pályázaton indul, vagy esetleg a külföldi gyártóról, aki a világon sok helyütt már eladott ilyen készüléket?
2659. cikk / 4687 Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel
Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
2660. cikk / 4687 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
