Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] ...erre nincs lehetőség. Mivel elevemagasabb a nemzeti értékhatár, mint az egyszerű háromajánlatos eljárásértékhatára klasszikus ajánlatkérők esetében, így közszolgáltatóknak nincslehetőségük alkalmazni azt, számukra csak a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén

Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásoseljárás szabályával von analógiát. E szabály értelmében a hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat második példányában elhelyezett hiánypótlás

Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése értelmében a hiánypótlásformájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de azajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket iselő­írhat.A (7) bekezdés szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás országos működés esetén

Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
Részlet a válaszából: […] ...olyan, jellemzően kisebbértékű építési munkák tartoznak, amelyeket már meglevő épülethez, műtárgyhozkapcsolódóan rendel meg az ajánlatkérő annak érdekében, hogy az épület hibáját,hiányosságát korrigálja. Ilyen lehet például az önkormányzati iskola...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...képet tartalmazó oldalakatszámozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (havannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékbeneltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is köteleselfogadni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címke:

Pénzügyi-gazdasági alkalmasság meghatározása

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja alapján köteles az ajánlatkérő a teljes nettó árbevételt és a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevételt is kiírni, vagy előírhatja csak a teljes vagy csak a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevételről szóló nyilatkozatot is?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő választhat, tehát vagy az egyiket, vagy amásikat is előírhatja, erre utal az "illetőleg" kifejezés, amely direkt módon kerülta módosításra az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címke:

Többszörös szakértői jelenlét egy eljárásban

Kérdés: Egy szakértő több céggel is indulhat egy eljárásban. Jól értelmezem, hogy a többszörös megjelenés tilalma nem erre az esetre – több ajánlattevővel indul egy szakértő magánszemély – vonatkozik, hanem arra, hogy egy ajánlattevő nem lehet másik ajánlattevő ajánlatában alvállalkozó vagy harmadik fél? A Kbt. melyik szakasza engedélyezi a szakértő több ajánlattevővel való indulását? Helyesen járok el, ha külső szakértőt mint természetes személyt 10 százalék alatti alvállalkozóként szerepeltetek az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...erőforrást nyújtó szervezet és alvállalkozó – Kbt. 70. §-ának (4)–(5)bekezdése.Külső szakértőket – amennyiben a szakértők ajánlatkérőalkalmasságában segítenek – úgy kell bevonni 10 százalék alattialvállalkozóként vagy magánszemélyként, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői nyilatkozat szükségessége

Kérdés: Mi az értelme az ajánlattevőt arról nyilatkoztatni tételesen, hogy milyen dokumentumokat csatolt az ajánlatához?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. módosított 54. §-a szerint az ajánlatkérő általösszeállított dokumentációnak kötelező eleme egy jegyzék, amelyen azajánlatkérő feltünteti mindazokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeketaz ajánlattevőnek ajánlata részeként be kell nyújtania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósulásához, hogyemiatt az ajánlattevő nem tudott élni jogorvoslati jogával a szerződésmegkötése előtt, valamint az is, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértésegyúttal befolyásolta az ajánlattevő esélyét a szerződés elnyerésére.Minden egyéb esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kutatás-fejlesztés beszerzése

Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének g) pontja értelmébenkivételnek minősül a kutatási és fejlesztési szolgáltatás, kivéve ha annakeredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és azellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címke:
1
…
274
275
276
…
469