Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására lett volna szükség, mivel azátszervezés miatt a sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából eredt. Azazlétezett, létezik jogszerű megoldás ebben az esetben is, amely legalább olyangyors, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...a következőfőbb rendelkezéseket tartalmazza a keretmegállapodás tekintetében: – keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynekcélja, hogy rögzítse egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenségi nyilatkozat bekérésének jogszerűsége

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő döntése szempontjából abban a tekintetben,hogy milyen információval kapcsolatban kívánja megnyilatkoztatni azajánlattevőt az eljárás vonatkozásában, a Kbt. meglehetősen tág lehetőségetenged. Ha tehát az ajánlatkérő definiálja, hogy mit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság nemzeti elbánásra

Kérdés: Kik számára kell nemzeti elbánást nyújtani magyar ajánlatkérő által kiírt pályázat esetében?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti elbánásban jelenleg a következő tagállamok pályázói(ajánlattevői) részesülnek:– Belgium,– Hollandia,– Luxemburg,– Osztrák Köztársaság,– Finn Köztársaság,– Izlandi Köztársaság,– Norvég Királyság,– Svéd Királyság,– Svájci Államszövetség,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címke:

Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...utolsósorban milyen áruk,szolgáltatások tekintetében a beszerzési eljárást.Ebben az esetben más nevében fogja lebonyolítani az eljárástajánlatkérő, aki/amely a törvénymódosítás indokolása ellenére a Kbt. alapjánakár független szerv, tanácsadó is lehet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Előzetes összesített tájékoztató decemberi közzétételének lehetősége

Kérdés: Közzé lehet-e tenni olyan előzetes összesített tájékoztatót decemberben, amely a következő évre vonatkozó eljárásról szól?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő aköltségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót készíthetaz adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett,a hivatkozott jogszabályhely a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Ajánlatkérői "szabadság" határai

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1283. kérdése esetében valóban annyira nagy az ajánlatkérő szabadsága, mint ahogyan az a válaszból kitűnik?
Részlet a válaszából: […] ...alakítottuk ki azt az álláspontot, hogy"felfelé lehet rezsimet váltani, lefelé nem". Azaz a közbeszerzési törvény értelmezésébenaz ajánlatkérő előrelátására van bízva, hogy tervezése során akár felfelétervez, és ennek megfelelően közösségi rezsimben bonyolít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt.4. § 34. pontja alapján: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhezpénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nemértve az adókedvezményt és a kezességvállalást. Amennyiben az átadottpénzeszköz támogatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési szerződés létrejöttének időpontja

Kérdés: Létrejön-e a közbeszerzési szerződés a nyertes kihirdetésével?
Részlet a válaszából: […] ...napnál későbbi időpontban.Az ismertetett rendelkezésekből az következik, hogy azeredmény kihirdetésekor a szerződés nem jön létre az ajánlatkérő és anyertesként kihirdetett ajánlattevő között, de az eredményhirdetésselszerződéskötési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén

Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetési szerződés, amelynek keretébenegyébként közbeszerzési értékhatárt meghaladó szolgáltatást vesz igénybe aközbeszerzési ajánlatkérő (iskola). A közbeszerzési törvény hatálya – annak 2.§-a alapján – azokra a beszerzésekre terjed ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
375
376
377
469