Aláírások pótlása

Kérdés: Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Készfizető kezességvállalás közös ajánlattételnél

Kérdés: A kiírás szerint a konzorciumi szerződésben rendelkezni kell arról is, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért készfizető kezesként vállalnak felelősséget. Ez mit jelent? (Az egyetemleges felelősség valóban követelmény a konzorciumnál, de ezzel a meghatározással még nem találkoztunk eddig.)
Részlet a válaszából: […] Ennek alkalmazását nem írja elő a Kbt., mindez az ajánlatkérő további biztosítéka az egyetemleges felelősségvállalás mellett. Változás azonban történt a készfizető kezesség vonatkozásában az új Ptk.-ban. A régi Ptk. 274. § (2) bekezdése szerint készfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő

Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lebonyolítása mellett döntött, azt transzparens módon kell folytatnia, saját cége ajánlattételének lehetővé tétele mellett is. Az összeférhetetlenségi szabályt, mely az alábbiak szerint igen általános, saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése

Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatként történő benyújtásáról van szó, mindez nem érint tartalmi kérdéseket. Ha azonban például az elektronikus formában tett ajánlattételt tiltja meg az ajánlatkérő, és az ajánlattevő mégis elektronikusan nyújtja be ajánlatát, az érvénytelennek fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Hirdetmény közzététele keretmegállapodásos eljárásban újraversenyeztetés hiányában

Kérdés: Szükséges-e hirdetményt közzétenni a keretmegállapodásos eljárásban, ha nem volt újraversenyeztetés?
Részlet a válaszából: […] ...részére vonatkozik, melynek során az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás keretein belül versenyezteti újra partnereit közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével. Ebben az esetben a közvetlen meghívás jogalapja a keretmegállapodás maga, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciaként elfogadható szerződések

Kérdés: Referenciaként ismertetett szerződés teljesítésének csak a befejező időpontja esik a felhívásban szereplő időintervallumba, a teljesítés kezdő időpontja – három hónap eltéréssel – nem az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származik. Az ajánlatkérő a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozva dönthet úgy, hogy emiatt az ajánlattevő nem alkalmas a műszaki és szakmai alkalmasság követelményének való megfelelés igazolására?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. (XII. 23. ) Korm. rendelet hivatkozott 15. § (3) bekezdés a) pontja arról rendelkezik, hogy a referenciaelvárás meghatározása során az alkalmasság igazolható az eljárás megindításától – felhívás feladásától vagy megküldésétől – visszafelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  

Részajánlattétel lehetősége egy rész vonatkozásában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy mint ajánlatkérő csak egy rész vonatkozásában adjak lehetőséget részajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...részajánlattétel lehetővé tétele esetében az ajánlatkérő célja, hogy több szerződéses viszonyban rendezze beszerzési eljárását. Ennek megfelelően valójában az egyes részek egymástól eljárásjogi értelemben is függetlenek, tehát ha valamely részre az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Döntés közös ajánlattételről az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be, de még az ajánlattételi határidő lejárta előtt úgy döntünk, hogy konzorciumban indulunk. Az ajánlat benyújtását követően van-e lehetőség közös ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...egyik félnek sincs lehetősége módosításra.A Kbt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  

122/A. § alkalmazása önkormányzati ajánlatkérő által

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalékos szabályt alkalmaznánk olyan összetett építési beruházásunkra, amely a 600 millió forintos becsült értéken belül 145 millió forint értéket képvisel. Jól értelmezzük, hogy ez esetben alkalmazhatjuk a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...önállóan vehető figyelembe;– amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor – Kbt. 18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?
Részlet a válaszából: […] ...megkötheti egy közbeszerzési eljárásban, egy szerződés keretében valamennyi ingatlanra, vagy ingatlanonként lehetővé teheti a részajánlattételt is, ez esetben ingatlanonként fog nyertest hirdetni és szerződést kötni, azaz annyi szerződése lesz, ahány ingatlana van....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
78
79
80
…
169