Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételeztük, hogy az ajánlattevők nem tették lehetővé eredetileg a többváltozatú ajánlattételt az eljárást megindító hirdetményben.A tárgyalásra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat rögzíti.A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson

Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A 2014. március 15-én hatályba lépett törvénymódosítás a továbbiakban csak akkor teszi lehetővé a végleges ajánlatok tárgyaláson történő benyújtását, ha csak egy ajánlattevő van az eljárásban. A vonatkozó rendelkezés a következők szerint szól.Az ajánlatkérőnek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzététele nélküli induló tárgyalásos eljárások megtámadása esetében a kérdés feltehetően azon ajánlattevőkre vonatkozik, akik/amelyek nem kaptak meghívást az eljárásba. Ebből adódóan nem lesznek ügyfélképesek az eljárás során, még a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi előírást, melynek alkalmazása az ajánlatkérőnek is csupán lehetőség, kizárólag az ajánlattevő saját tájékozódása céljából alkalmazza a közbeszerzési törvény. Ezzel az ajánlatkérőkről veszi le a terhet, hogy ne legyen szükség mindenről közvetlen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés alkalmazására az értékelés szakaszában kerül sor, tehát mindenképpen az ajánlattételt követően. Az ajánlati kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Nyilatkozat ajánlati kötöttség időtartamáról ajánlati biztosíték átutalással történő teljesítése esetén

Kérdés: Általában bankgarancia formájában adunk ajánlati biztosítékot, most azonban az ajánlat beadási határideje olyan közel van, hogy inkább az átutalás mellett döntöttünk. Az ajánlati felhívásban pontosan rendelkeznek arról, hogy mely bankszámlára kell beérkeznie az összegnek a bontásig. Mivel tárgyalás is lesz az eljárás során, és az ajánlati kötöttség a tárgyalás végén a végső ajánlati ár megadása után áll be, és a kívánalmak szerint 30 napig fenn kell tartani az ajánlatunkat, a bankgarancia esetében nekünk kellett volna megadni a banknak, hogy mi legyen a határidő, amíg az összeg esetlegesen lehívható. Átutalás esetén nincs ilyen kívánalom? Nem kell rendelkeznünk az ajánlati kötöttség időtartamáról mint a bankgarancia esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Referenciaigazolás cseréje

Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hiánypótlási szabályok lehetővé teszik, hogy új referenciaigazolást nyújtanak be, és ennek megfelelően az ajánlattevő nyilatkozata a benyújtott referenciákról is módosulni fog. Ezt az alábbi hiánypótlási szabályok teszik lehetővé:– az ajánlatkérő köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárási rezsimben áru és szolgáltatás esetében 25 millió, építési beruházás esetében 150 millió forintot el nem érő értékű beszerzések lebonyolítása során a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos – 122. § (7) bekezdés –, vagy a nyílt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlattételi felhívás megjelenését megelőzően keletkezett iratok felhasználhatósága

Kérdés: Lehet-e korábbi a nyilatkozat, referencia az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjánál, illetve van-e olyan igazolás, amelynek kelte korábbi lehet az előzőek szerinti időpontnál?
Részlet a válaszából: […] Mind a referencialevél, mind az aláírási címpéldány, mind a kizáró okokról szóló nyilatkozat keltezése lehet korábbi a kérdésben megjelölt időpontnál, hiszen a benyújtáskor fennáll a referencia tartalma, az aláírási címpéldányban az aláíró aláírása nem változott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
1
14
15
16
42