Ajánlatkérő mozgástere keretszám alatti jelentkezők esetén meghívásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőneklehetősége van arra, hogy meghatározhassa az ajánlattevők keretszámát azzal,hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáigterjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Teljesítési biztosíték "kezelése"

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint az ajánlatkérő eljárása teljesen jogszerűtlen.A teljesítési biztosíték ugyanis a közbeszerzési szerződésteljesítését biztosító mellékkötelezettség, emiatt csak a nyertesajánlattevőnek kell azt nyújtania, a többi ajánlattevőnek nem. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Referenciakör szűkítésének jogszerűsége

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. február 24-én megjelent 0061/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő az elfogadható referenciák körét leszűkíti a 2001. évi LXIV. törvény mellékletében szereplő épületekre vonatkozó tervezési munkákra. Kérdésünk, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi LXIV. törvény melléklete nem más, mint az államkizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzéke. A szűkítésakkor jogszerű, ha a beszerzés a fenti épületkörrel kapcsolatos. Amennyibennem, véleményünk szerint nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Építési beruházás részévé tehető beszerzés

Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?
Részlet a válaszából: […] A beépített bútorok kivételével a bútorbeszerzés nem tehetőaz építési beruházás részévé, mert az árubeszerzésnek minősül. Ráadásul aközpontosított közbeszerzési körbe tartozó beszerzési tárgyak esetén a KSZFáltal megkötött keretszerződésből vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen életszerű. A Kbt. 4. §-ának 35. pontja szerint– amely a tárgyalásos eljárás fogalmát határozza meg – a tárgyalásos eljárásolyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egyvagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Eljárás Kbt. fejezete szerinti megjelölése ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Az ajánlattételi felhívásban mely fejezet szerinti eljárást kell beikszelni, ha az értékhatár eléri az uniós rezsimet? (A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásoknál volt példa arra, hogy mind a negyedik, mind a hatodik fejezet be volt ikszelve.)
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az uniós rezsimet kell beikszelni, hiszenez automatikusan a nemzeti rezsim elérését is jelzi. A félreértés abbóladódhat, hogy a kérdés szerinti esetben is megjelenik a KözbeszerzésiÉrtesítőben a hirdetmény, de ez nem jelenti egyúttal azt, hogy mindkétfejezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65 §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági,valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását.Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közzététel szerződésteljesítésről a Mód. Kbt. szerint

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása kötelező-e az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőköteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről különjogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetményútján a Közbeszerzési Értesítőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra gondol, hogy az egyszerű eljáráshivatkozásai között egyértelműen nem lelhető fel az erre vonatkozó utalás,hiszen a közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése az alábbiakban nemtartalmazza az 50. § (2) bekezdésére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
1
32
33
34
42