3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!

Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontjából csak véletlenül maradt ki az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlattevő (alvállalkozó) mellől? És alvállalkozón a 10 százalékot meghaladó alvállalkozót kell érteni?

Kérdés: A 111. számú Közbeszerzési Levelekben több helyen írják, hogy "ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését ...". Ugyanezt tartalmazza a Kbt. 71. § (3) bekezdése: "... akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat." A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint "Az ajánlatban meg kell jelölni ... az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat ...". Az én értelmezésem szerint az ajánlattevőnek minden esetben meg kell neveznie a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóit – amit a törvény szerint elő sem kell írni a felhívásban. Jól értem?

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hogyan alakulnak az ajánlat módosításának, visszavonásának szabályai?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő tárgyalásos eljárásban végleges ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, mi a helyzet a korábban tett ajánlatokkal?

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?

Kérdés: A felhívás szerint az ajánlattevőknek az ajánlatban meg kell jelölniük annak a gépkocsinak a típusát és rendszámát, amellyel szállítják majd a megrendelt terméket. És ha fuvarozót bíznak meg? Vagy addig új járművet vesznek? Mi értelme van ennek a kitételnek?

Kérdés: Jogszerű-e az a kötelezés, hogy a faxon megküldött – kiegészítő tájékoztatás iránti igényt – e-mailben is meg kell küldeniük az ajánlattevőknek?