3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy az ajánlatkérő előleget fizethessen?

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)

Kérdés: A módosított Kbt.-ből törölték a 96. §-nak azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé tették az összegzés törlését, módosítását. Mint ajánlattevők vitarendezés során mire hivatkozhatunk, ha jogsértőnek ítéljük meg az összegzést és az eredményhirdetést, illetve ajánlatkérő mit tehet, ha hibásnak ismeri el a fent említett dokumentumokat?

Kérdés: Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)

Kérdés: Az ajánlatban meg kell-e jelölni azokat a tevékenységeket, amelyekre az ajánlattevő az alvállalkozóval köt szerződést? Vagy elég csak a közreműködés mértékének megjelölése?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem kér a kiíráshoz kapcsolódóan többletvállalásokat – például magasabb kötbér, hosszabb fizetési határidő vállalása az ajánlattevő által –, és az ajánlattevő ilyen megajánlásokat tesz, az ajánlatkérő elfogadhatja azokat?

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?