3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek arra, hogy megkövetelje, és később ellenőrizze is, vajon az ajánlattevő bejelentette-e a dolgozóit?

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni abban, hogy ha árubeszerzésről van szó, akkor a CPV-kódoknál mi a jobb módszer? Vannak nagyon általános kategóriák és ahhoz rendelt kódszámok, és utána le van bontva mindig egyre pontosabb és pontosabb kategóriára. Tehát a főtárgynál inkább azt célszerű megadni, hogy ha mondjuk az árubeszerzésem egy nagyobb, általánosabb kategóriába belefér, és minden dolog, amit be kívánok szerezni, belefér ebbe az általános kategóriába, vagy inkább úgy célszerű eljárni, hogy azt mondom, több dolgot akarok beszerezni, ami ebből a legjelentősebb értékű vagy a legnagyobb, akkor annak a pontos kódszámát írom a főtárgyhoz, és az összes többit is fel fogom sorolni a többi rovatban?

Kérdés: Kérdésem lenne az alkalmassággal kapcsolatban. Ha esetlegesen az alkalmasság, a referencia igazolásánál előírom, hogy a kért referenciák közül legalább egyet a szerződést kötő féltől származó nyilatkozattal, tehát referencialevéllel igazoljon, akkor nem szigoríthatom a törvénynek azt a rendelkezését, hogyha mondjuk csak kizárólag kft.-től hoz referenciát, akkor tőlük elegendő, hogyha az ajánlattevő nyilatkozik? Vagy én előírhatom azt, hogy adott esetben, ha csak a kft.-től származik, tehát nem a klasszikus, 68. § (1) bekezdés a) pontban szereplőtől a referenciája, akkor azoktól is hozzon referenciapapírt? A fentiekben írtakat kivédendően előírhatok-e olyan alkalmatlan minősítési szempontot, hogy bekérem a referenciáról a nyilatkozatot, az ajánlattevő nyilatkozik, megadja a referenciát adó személy elérhetőségét, telefonszám stb., és én felhívom az adott referenciát adó személyt, és telefonon nekem azt mondja, hogy nem volt megfelelő a teljesítés?

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?