1450 talált cikk az alkalmazás kifejezésre

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a Kbt. 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor, az egybeszámítás során a több mint egy évvel korábban, határozatlan időre kötött szerződés alapján a tárgy­évben beszerzett árumennyiséget? Például 2005. évben határozatlan időre kötött szerződés alapján 2010. évben 40 millió forint értékű alkatrész leszállítása történt, 2010. évben további 20 millió forint értékű alkatrész leszállítására lenne szükség, melyet már a 2005. évben kötött szerződés alapján nem lehet teljesíteni. A közbeszerzési kötelezettség vizsgálatakor össze kell-e vonni a 40 millió forint és a 20 millió forint értékű beszerzést, vagy a Kbt. 35. §-ának (2) bekezdésére tekintettel csak a 20 millió forint tekintendő új beszerzési tételnek, és csak ezzel kell számolni a becsült érték meghatározásánál?

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?

Kérdés: Megítélésünk szerint az ajánlatkérő eltúlzott formai követelményeket írt elő. Mit lehet ez ellen tenni? Van-e valamilyen korlátja a formai követelmények meghatározásának?

Kérdés: Ha kötbért kell a késedelemért fizetni az ajánlatkérőnek, az már olyan szerződésszegés, mely miatt – ha azt hatóság vagy bíróság megállapítja – kizárnak a közbeszerzésekből?

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?

Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?