Találati lista:
841. cikk / 1154 EU-s alvállalkozók igazolásai
Kérdés: Egyes uniós tagállamokban bizonyos igazolásokat, kivonatokat nem bocsát ki a hatóság/bíróság úgy, mint Magyarországon. (Például Ausztriában – tudomásunk szerint – nem létezik aláírási címpéldány.) Ha bejelentésköteles alvállalkozónk nem magyarországi letelepedésű, ilyen esetekben mit tegyünk, illetve mit csatoljunk?
842. cikk / 1154 Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
843. cikk / 1154 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
844. cikk / 1154 Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága
Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
845. cikk / 1154 Törvényi hatály alá tartozásból adódó kötelezettségek
Kérdés: Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?
846. cikk / 1154 Hiánypótlás módjának meghatározása
Kérdés: Ha az ajánlatkérő hiánypótlásra hívja fel az ajánlattevőt, meg kell-e határoznia, hogy a hiányt milyen módon kell pótolni, és ha igen, akkor milyen részletességgel kell megadni a hiánypótlás módját?
847. cikk / 1154 Alkalmassági feltétel "felső határa"
Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
848. cikk / 1154 Ajánlati ár pénzneme
Kérdés: Ha a kiírásban nem szerepel, hogy az ajánlati árat milyen pénznemben kell megadni, lehetőség van-e arra, hogy azt euróban adjuk meg? Változtat-e a helyzeten, ha az ajánlattevő székhelye EU-s tagállamban van, illetve mi a helyzet akkor, ha az ajánlattevő magyar vállalkozás, de a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója német?
849. cikk / 1154 Érvénytelenségi feltételek kiterjesztése
Kérdés: Az ajánlatkérő tételesen meghatározta a dokumentációban azokat az eseteket, amelyekben az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Van-e arra jogszerűen lehetősége, hogy az ajánlatot e felsorolástól eltérő okból nyilvánítsa érvénytelennek?
850. cikk / 1154 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
