Információ bejelentett alvállalkozókról

Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 43. § (2) bekezdés e) pontja kötelező közzétételt ír elő az EKR-ben, az EKR-t lehet tekinteni „hiteles” adatbázisnak, feltéve, ha az ajánlatkérők rögzítik az adatot.A Kbt. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján 2022. 11. 30. után kötelező közzétenni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Előszerződés tartalma

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozói szerepkörök értelmezését gyakran nehezíti az a tény, hogy az esetek legnagyobb részében a kapacitást biztosító szervezet végül alvállalkozónak is minősül. Azonban a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Alvállalkozói teljesítés aránya

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. § (3) bekezdésére valóban szerepelnek az alábbiak:"...A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésére és a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókra a Kbt. alábbi 138. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Ezek a rendelkezések 2024. április 1-jén megváltoztak, ezért kikristályosodott jogértelmezés ezzel kapcsolatosan még nincs."138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Eufetv.) 81-92. §-ai tartalmazzák a közbeszerzési törvényt módosító rendelkezéseket, amelyek többek között az összeférhetetlenséggel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben valóban az alapvető problémát az okozza, hogy az alvállalkozó két hónappal később került bejelentésre az ajánlattevő által. A határozatban a jogorvoslati fórum részletesen feltárja, hogy az alvállalkozói szerződés mikor került megkötésre, mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások tekintetében az alvállalkozói teljesítés mértékének korlátozását már hatályon kívül helyezték. A közös ajánlattétel a Kbt. szerint egyetemleges felelősséget jelent, melyet nem lehet alvállalkozói szerződéssel korlátozni.A Kbt. 35. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése többször módosult 2015 óta, mely változások mindegyike annak egyértelművé tételét szolgálta, hogy milyen módon kell értelmezni a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálatát közszolgáltatói in-house szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A hatályba léptetési szabályok alapján a 65%-os szabály eltörlése csak a hatálybalépést követően induló eljárások esetében releváns, nincs visszamenőleges hatály, nincs indok a korábbi szerződések módosítására semmilyen jogalapon.A korábbi hatályba léptető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3