Találati lista:
3011. cikk / 5578 Tíz százalék alatti alvállalkozó igazolásai
Kérdés: Amennyiben a 10 százalék alatti alvállalkozó igazolja kizáró okok fenn nem állását, mit szükséges bekérni tőle?
3012. cikk / 5578 Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által
Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
3013. cikk / 5578 Halasztott fizetés alkalmazása
Kérdés: A Kbt. új, 305. §-ának (4) bekezdése szerint halasztott fizetés csak az ajánlattevőnek átutalandó összeg tekintetében alkalmazható, az alvállalkozókkal nem?
3014. cikk / 5578 Megbízási jogviszonyban álló alvállalkozó megjelölése az ajánlatban
Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha alvállalkozót kívánunk igénybe venni (10 százalék alatt), de ők megbízási szerződéssel dolgoznak majd nekünk, akkor hogy kell őket szerepeltetni az ajánlatban? Elég annyit írni egyik mellékletben, hogy XY-t mint 10 százalék alatti alvállalkozót kívánjuk igénybe venni? A kizáró okokat ők nem nagyon tudják lenyilatkozni, hiszen magánszemélyek, ezt nekik nem kell megtenniük, igaz?
3015. cikk / 5578 Több hiánypótlási határidő egy ajánlattevőre
Kérdés: Amennyiben több hiánypótlási határidő is van, úgy ha egy ajánlattevőre több határidő is vonatkozik, melyiket kell figyelembe vennie?
3016. cikk / 5578 Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
3017. cikk / 5578 Szerződéskötés megtagadása eredményes eljárás esetén
Kérdés: Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel a szerződést. Arra hivatkozott, hogy már nem áll érdekében a szerződés megkötése, és egyébként sincs fedezet a beszerzésre. Ez jogszerű? És egyébként eredményes eljárás után elzárkózhat-e bármilyen indokkal a szerződéskötéstől? (Ajánlatkérő helyi önkormányzat.)
3018. cikk / 5578 Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
3019. cikk / 5578 Felelősség fizetési kötelezettség nemteljesítése miatt
Kérdés: Májusban átadott homlokzat utólagos szigetelési munkálataira az állami pénzek közül egy sem érkezett meg. Ezért kit terhel a felelősség? Nekünk a kölcsön kamata ketyeg, de ezt sehol nem tudjuk érvényesíteni, mert akkor egyetlen munkánk sem lenne.
3020. cikk / 5578 Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
