5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Kötelezhető-e arra az ajánlattevő, hogy biztosítsa a beszerzés tárgyát képező termékek gyártásának ellenőrzését az ajánlatkérő részére? Ha igen, milyen hivatkozási alapon?

Kérdés: Egy kiírásban az olvasható, hogy az ajánlatot minden olyan személy cégszerű aláírásával kell ellátni, aki felhatalmazott arra, hogy az ajánlattevő nevében jogokat és kötelezettségeket szerezzen. Véleményünk szerint e megfogalmazás pontatlan és értelmezhetetlen. Azt jelenti, hogy ha egy cégnél például 20 ilyen személy van, mindenki aláírja az ajánlatot? Lehet így megfogalmazni egy érvényességi feltételt?

Kérdés: Mi az az ajánlati levél?

Kérdés: Ha egy beszerzés tárgya összetett, nagyon sok követelményrendszernek kell megfelelnie, van-e lehetőség arra, hogy a bírálati szempont az összességében legalacsonyabb ár legyen? Ehhez kapcsolódó kérdésünk, hogy április 1-jétől van-e változás a bírálati szempontra vonatkozó törvényi szabályozásban?

Kérdés: Mit tehetünk, ha korábbi megrendelőnk nem kíván egy adott közbeszerzési eljáráshoz részünkre az általunk végzett munkáról referenciát adni? Különösen akkor, ha a referenciaigazolás kiadásának megtagadása miatt nem tudunk részt venni az adott közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Nyomdaipari termék beszerzésénél mi az oka annak, hogy a szerződésben a vállalkozónak (nyertesnek) nyilatkoznia kell arról, hogy az általa gyártott, a beszerzés tárgyát képező termékekhez semmilyen szerzői joga nem fűződik?

Kérdés: Mi az a tenderterv?

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 105. §-a szerint a részvételi felhívásban előírta az alvállalkozó, vagy a harmadik személlyel történő szerződéskötés bejelentésének kötelezettségét, és ezt az ajánlattevő nem tette meg, akkor utólag, az ajánlatban erre már nincs lehetősége?

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?