5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Településünkön sok őstermelő nyert pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére és gépbeszerzésre. Az építési beruházások és gépbeszerzések értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-ában feltüntetett értékhatárokat, valamint a beruházás/beszerzés több mint 75 százalékban állami/uniós forrásból valósul meg, azonban az őstermelő nem szerepel a törvény 22. §-ában. Kérdésem, hogy az őstermelők ez esetben ajánlatkérőknek számítanak-e, illetve a beszerzések közbeszerzés-kötelesek-e?

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapelveivel kapcsolatos a kérdésem. Mit jelent az a törvényi megfogalmazás, illetve mire vonatkozik, hogy a nemzeti elbánást az eljárásban "a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani"?

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban az ajánlatkérő a vállalkozást nem hívta fel ajánlattételre, aki ennek ellenére beadta az ajánlatát. Ezt az ajánlatot be kell-e fogadni, illetve a vállalkozás ajánlattevőnek számít-e?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban jelen lehet-e egy adott cég egyrészt mint az ajánlattevő, másrészt mint az ajánlattevő által 10 százalékot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozójának referenciája?

Kérdés: Problémánk a következő: az ajánlati felhívásban nem szerepel a közbeszerzés értékének meghatározása. Az ajánlati biztosíték összege viszont több tízmilliós nagyságrendű. Jogszerű-e így a kiírás? Szerepelnie kell-e abban a közbeszerzés értékének, vagy elég, ha csak a dokumentáció tartalmazza azt? Emellett a közbeszerzés értéke és az ajánlati biztosíték nagysága milyen arányban kell, hogy álljon egymással? Van-e erre gyakorlati útmutató, illetve mikor eltúlzott az ajánlati biztosíték mértéke?

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)

Kérdés: Tervezőként vettünk részt több szennyvíz-csatornázási, szennyvízkezelési projektben. A megbízási szerződés alapján "az elkészült tervek szellemi alkotásnak minősülnek, a szerzői jogvédelemről szóló hatályos törvény védelme alatt állnak". Az elkészült tervek alapján KEOP 1.2.0-ás pályázatok készülnek, a pályázatok benyújtásakor szerzői jogdíj kifizetése nem volt előirányozva, így szerzői jogok továbbra is állnak. Szerzői jogaink érvényesítését úgy tervezzük, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési tenderdokumentációban tervezőként rögzíttetni kívánjuk a tervező cég megnevezését, elérhetőségét, valamint a kivitelezési tervek készítésének díját. Kérdésünk, hogy a tervezett eljárás nem ellentétes-e a Kbt.-vel, hiszen a közbeszerzési dokumentációban csatolt műszaki terveket már előzményként mi készítettük, a becsatolt hatósági engedélyeket mi szereztük be? Kérdés továbbá, hogy nyertes kivitelező a tenderdokumentációban rögzített műszaki tartalomtól eltérhet-e, s az előírt feladat megoldására alkalmas, de másik tervet készíttethet-e másik tervezővel?

Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?