5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Számlázási rendet lehet-e módosítani a szerződésben a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint? Az ajánlattevő konzorcium volt, s az eredeti megállapodásban a konzorcium egyik cége adta a számlát és kapta a bevételt. A módosítás az lenne, hogy az ajánlattevő konzorcium minden cége külön-külön küldi a számlát. Járható-e ez az út?

Kérdés: Munkaköri leírásban szerepelhetnek-e a belső közbeszerzési tanácsadó kötelességei, feladatai és felelőssége?

Kérdés: Lehet-e közvetlenül szerződést kötni ügyvédi irodával, egyéni ügyvéddel közbeszerzési tanácsadói tevékenységre, vagy ebben az esetben is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?

Kérdés: A döntéshozó – például önkormányzati vezető – tagja lehet-e a bírálóbizottságnak? Ha, nem, mi zárja ki a tagként való részvételt?

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?

Kérdés: Adhat-e meg rövidebb határidőt a dokumentáció beszerzésére az ajánlatkérő, mint maga az ajánlattételi határidő?

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?

Kérdés: Részekre történő ajánlattétel esetén hogyan kell megállapítani, hogy mely alvállalkozók 10 százalék felettiek, és melyek nem? Ha például egy alvállalkozót csak az 1. számú rész tekintetében veszünk igénybe, akkor az ő közreműködésének mértékét az 1. számú rész értékéhez kell viszonyítani, vagy valamennyi olyan részhez, amelyre az ajánlattevő ajánlatot kíván benyújtani?