5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Ha a közbeszerzési tervben szereplő becsült érték változik, szükséges-e azt módosítani, és ha igen, mi az az értékváltozás, amelytől ez szükséges?

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?

Kérdés: Tevékenységünk során előfordult olyan probléma, hogy vagy a CPV-kódok csúsztak össze, és elektronikus megküldés esetén nem látták azokat, illetőleg az értékelési szempontnál, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívántuk kiválasztani, és sok olyan szempont van, akkor nem fér ki a kilenc helyre. Ilyenkor mi a helyes eljárás? Volt már, amikor megkértek minket, hogy faxon is küldjük meg a hirdetményt, volt már, amikor pont ebből volt probléma. Mi a megoldás?

Kérdés: Hogyan történik a gyakorlatban az elektronikus úton történő befizetés igazolása?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?

Kérdés: Gyakorlati kérdésem lenne az elektronikus hirdetményfeladással kapcsolatban. Van egy olyan pontja a hirdetményeknek, hogy egy részre, több részre vagy minden részre lehet ajánlatot tenni. Ebből a hirdetményminta mindig csak az egyiket engedi beikszelni. Az a kérdésem, hogyha azt szeretné az ajánlatkérő, hogy több részajánlat esetén egy részre is, minden részre is és valamennyi részre is lehessen ajánlatot tenni, tehát bárki bármire tehessen ajánlatot, akkor ilyenkor mi a helyes válasz?

Kérdés: Sok esetben fordul elő olyan szolgáltatás megrendelése, amikor valamilyen bevezetés után egy bevezetési ellenértéket fizet az ajánlatkérő, és utána havidíjat is. Ebben az esetben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást hogyan tudom meghatározni, járható-e az az út, hogy ha én bírálni akarom az egyszeri kifizetési díját, illetve a havidíját is (összességében legelőnyösebb díj), függetlenül attól, hogy ez a kettő, csak ez a kettő, akkor is ez az összességében legelőnyösebb díj?

Kérdés: Megalapozza-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okot, ha az ajánlattevő olyan dokumentumokat is becsatol az ajánlat keretében, amelyet az ajánlatkérő egyáltalán nem kért, avagy az ajánlattevő azokat figyelmen kívül hagyhatja-e (mintha be sem csatolták volna)?

Kérdés: Abban az esetben, ha rezsióradíjat, anyagköltséget stb. írok elő, akkor tennem kell hozzá teljesítésihatáridő-értékelést, vagy elég, ha ezeket külön részszempontonként értékelem?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) és g) pontjára vonatkozóan elfogadható-e az ajánlattevő egyszerű nyilatkozata?