5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Ha festés és parkettázás a felhívás tárgya, ez minek minősül, hiszen nem építés folyik?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő helyszíni bejárással teljesíti a kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét?

Kérdés: Mit takar az elektronikus árlejtés fogalma? Azonos az elektronikus közbeszerzéssel?

Kérdés: Az 1997. évi CXLIV. törvényt a közelmúltban módosították. A törvény 177. §-a egy új, (4) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében a részvénytársaságok kötelesek nevükben megjelentetni, hogy zártkörűen, illetve nyilvánosan működnek. Hogyan érinti e törvényi változás a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatokhoz csatolt, még a kötelező névváltoztatás előtt kiadott okiratokat, igazolásokat, referenciaigazolásokat? Meddig érvényesek ezek, különösen az akár évekre visszamenő referenciaigazolás?

Kérdés: Egy építési beruházásnál megadom a befejezés időpontját, de az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt időpontig nem tudom kihirdetni, valamint a szerződéskötés időpontja is csúszik a tervezett időponthoz képest. Ilyen esetben az eredeti teljesítési határidőre kell-e megkötni a szerződést, majd azt rögtön módosítani, vagy a csúszás miatti idővel módosult teljesítési határidővel kell megkötni a szerződést? (Ez az indok a szerződéskötéskor már előre látható.)

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?

Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?

Kérdés: Eljárást megindító időszakos előzetes tájékoztatóban megadható-e, azaz kikötheti-e az ajánlatkérő azt, hogy a részvételi szakaszban a szándéknyilatkozatot benyújtó cégek nem tehetnek közösen részvételi jelentkezést?

Kérdés: A Kbt. 60. §-a szerinti kizáró okok hiányának igazolása valamennyi közös ajánlattevőnek külön-külön is kötelezettsége?

Kérdés: A közbeszerzési törvény által előírt hivatalos igazolások (VPOP, APEH, banki, munkaügyi főfelügyelőség, önkormányzat) milyen időtartamig érvényesek? Időtartamtól függően elég-e a közjegyző által hitelesített igazolást a pályázatra becsatolni?