560 cikk rendezése:
351. cikk / 560 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
352. cikk / 560 Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok
Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
353. cikk / 560 Együttes megfelelés igazolása közös ajánlattételnél
Kérdés: Kérdésünk az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés igazolására vonatkozik. Minden ajánlattevőnek be kell-e csatolnia az arra az ajánlattevőre vonatkozó igazolást, aki (amely) megfelel a kérdéses alkalmassági követelményeknek, vagy csak a "megfelelő" ajánlattevőnek? (Közös ajánlattételről van szó.)
354. cikk / 560 Ajánlatkérői honlap és Közbeszerzési Értesítő tartalmának eltérése
Kérdés: Az eljárásban 150 millió forint becsült értékű árubeszerzés történt. Először a keretmegállapodásos partnerek között volt cégünk, majd az összegezést az ajánlatkérő kijavította, és a hármas keretszámba nem kerültünk be. Az Értesítőben megjelent a felhívás, de abban nem szerepelt a hármas keretszám, bár a kiíró honlapján lévő verzióban valóban benne van a keretszám is. Melyik az irányadó?
355. cikk / 560 Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása
Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
356. cikk / 560 Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál
Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
357. cikk / 560 Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
358. cikk / 560 Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye
Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
359. cikk / 560 Referenciaszerzéssel indokolt alacsony ár
Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?
360. cikk / 560 Őstermelők, mint ajánlatkérők
Kérdés: Településünkön sok őstermelő nyert pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére és gépbeszerzésre. Az építési beruházások és gépbeszerzések értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-ában feltüntetett értékhatárokat, valamint a beruházás/beszerzés több mint 75 százalékban állami/uniós forrásból valósul meg, azonban az őstermelő nem szerepel a törvény 22. §-ában. Kérdésem, hogy az őstermelők ez esetben ajánlatkérőknek számítanak-e, illetve a beszerzések közbeszerzés-kötelesek-e?
