131 talált cikk a becsült érték meghatározása kifejezésre

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?