Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a minősített ajánlattevők jegyzéke azalkalmassági kritériumok vonatkozásában azonos kötelezettségeket határoz megminden beszerzési tárgy vonatkozásában, mégpedig becsült értéktől függetlenül. A közbeszerzési törvény 12. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházásra vonatkozó, azt közvetlenül érintőszabályozás az alábbiak szerint változott a közbeszerzési törvényben.Meghatározásra került a közmegrendelés fogalma, mely a 243.§ h) pont alapján kivételnek minősül, ha az építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] A kulcskérdés, hogy a támogatás mértéke nem éri el a 75százalékot. A közösségi értékhatár felének elérése esetében már 50 százalékosmérték az irányadó, de esetünkben a 75 százalék el nem érése a lényeg.Amennyiben csökken az önkormányzat hozzájárulása, pótmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – a védett foglalkoztatók részére fenntartottközbeszerzések tekintetében – az alábbiak szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételjogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőlegköteles fenntartani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1. napja előtt hatályban lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Elektronikus árlejtés lefolytatásának akadálya

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdése szerintaz ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Építési beruházáshoz kapcsolódó tevékenységek

Kérdés: Szükséges-e egybeszámítani az építési beruházással a minőség-ellenőri és a restaurátori zsűriszolgáltatásokat? Véleményem szerint az építési beruházás becsült értéke a megvalósítás időtartamára tekintet nélkül a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatás. Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor nem hagyható figyelmen kívül azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a becsült értéke sem, amelyeket az ajánlatkérő bocsát rendelkezésre, és amelyek a megvalósításhoz szükségesek. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre vonatkozó szabályok az alábbiak.A Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése szerint az építési beruházásbecsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházásesetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
38
39
40
64