Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses értéket egyben kell kezelni, amennyiben teháttöbb évre szól, egy esetben kell egybeszámítani, és ez az adott év "évesstatisztikai összegzését terheli", azaz nem jelenik meg évente a közbeszerzésitervben, a becsült értékek számításában. Tehát nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] Haszonbérlet szerződés alapján – a Ptk. szerint – ahaszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtódolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennekfejében haszonbért fizetni. Az EU közbeszerzési rendszerében az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 10. §-a értelmében a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Távközlési szolgáltatásra megkötött szerződések módosítása

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-én hatályba lépettmódosításával a korábban kivételi körbe sorolt távbeszélő, telex-,rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások közbeszerzés-kötelesszolgáltatásokká váltak. (Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény gyakran felmerülő és egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre

Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
Részlet a válaszából: […] A törvény alapján azokra a beszerzésekre,közszolgáltatásokra nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyek atörvény valamely rendelkezése folytán kivételi körben vannak, vagy nemminősülnek beszerzésnek. Ehhez elsősorban a törvény 29. §-át, valamint a 2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Eljárás alkalmazott rezsim értékhatárától alacsonyabb ajánlati ár beérkezése esetén

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke láthatóan alatta van a közösségi értékhatárnak – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? (Például energiaágazat, építési beruházás, értékhatár: 1 326 163 884 forint.)
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen szabály, és nem zárhatók ki azok, akik közösségiértékhatár alatti árat ajánlottak meg. Vélelmezhető ilyen esetben, hogy abeszerzés becsült értékét (tekintettel arra, hogy azt a legmagasabb piaci áralapján kell meghatározni) a piackutatási adatokra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 403. §-ának (1)–(4) bekezdései értelmében ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükségesvalamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, akkora tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelésimunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 42. §-ának (1)–(3) bekezdései az előzetes összesítetttájékoztató készítésének lehetőségeivel kapcsolatosak. E szerint az ajánlatkérő– a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatótkészíthet az adott évre, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
…
51
52
53
…
65