Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor, ha a korábbanmegkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Eltérő elvárások azonos ajánlatkérő eljárásaiban

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben törvényszerűek voltak a hirdetményben, illetve adokumentációban megfogalmazott elvárások, de például egy kisebb becsült értékűbeszerzési tárgy esetében "lazább" alkalmassági kritériumokat fogalmaztak meg,mint egy speciálisabb, bonyolultabb, nagyobb értékű, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a dokumentáció készítésére vagy azeljárás általános dokumentálására vonatkozik, azt mondhatjuk, hogy nincs aközbeszerzési törvényben a felújításra vonatkozó speciális szabályozás. A kérdésott lehet érdekes, hogy a felújítási munka építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Alkalmasság egyszerű eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 151. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőés közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-66. §, a 67. § (3) bekezdése, a68-69. § és a 71. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Egyenértékűség elvének érvényesülése a műszaki dokumentációnál

Kérdés: A műszaki dokumentáció összeállításánál hogyan érvényesül az egyenértékűség elve? Kell-e műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] Dokumentáció készítése főszabályként közösségi értékhatárfelett kötelező. Műszaki leírás viszont olyan mértékben szükséges, amilyenmértékben a beszerzés tárgya szükségessé teszi azt – amennyiben közösségiértékhatár alatt van a beszerzés becsült értéke....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ifjúsági tábor üzemeltetése, mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték – a közbeszerzési törvény becsültértékének meghatározására vonatkozó szabályai szerint – eléri az egyszerűeljárás során szolgáltatások esetében 20 millió forintos értékhatárt, és azajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozik, úgy igen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően a közbeszerzési törvény 40. § (2)bekezdésének nehezen értelmezhető szabályára gondol, amelyre vonatkozóanvárhatóan a törvénymódosítás sem ad megfelelően választ. A felhívott 40. § (1)–(4) bekezdései a következőrendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Építésbe értendő, ún. eszköztípusú dolgok

Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 39. §-ának (3) és (4) bekezdéseszerint minden olyan eszköznek (árubeszerzés) az értékét, amely az építésiberuházás megvalósításához szükséges, be kell számítani az építési beruházásbecsült értékébe, ugyanakkor azon eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Változás az egybeszámítás miatti, "magasabb rezsimbe tartozás" szabályozásában

Kérdés: Egybeszámítási okok miatt néha nyilvánvalóan csak hazai, sőt még amúgy igazából a hazai értékhatárt sem elérő feladatok elvégzésére van szükség, viszont egybeszámítási okok miatt ki kell menni vele az európai piacra. Várható-e valami egyszerűsítés? Tehát egy építési munka előkészítését jelentő másik építési munka, sőt esetünkben olyan is előfordul, hogy az azt megelőző előkészítő építési munka. Sőt, egybeszámítás miatt felmerülhet az, hogy az építéshez kapcsolódó szolgáltatás miatt ki kell menni a közösségi rezsim alá. Így marad ez a jövőben is?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvény becsült értékre vonatkozószabályai a törvény módosítására vonatkozó, Igazságügyi Minisztérium általelőkészített javaslat alapján – úgy tűnik – nem módosulnak a jövőre nézve. Azegybeszámítás szigorú szabályainak változására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
52
53
54
65