Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a dokumentáció készítésére vagy azeljárás általános dokumentálására vonatkozik, azt mondhatjuk, hogy nincs aközbeszerzési törvényben a felújításra vonatkozó speciális szabályozás. A kérdésott lehet érdekes, hogy a felújítási munka építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Alkalmasság egyszerű eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 151. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőés közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-66. §, a 67. § (3) bekezdése, a68-69. § és a 71. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Egyenértékűség elvének érvényesülése a műszaki dokumentációnál

Kérdés: A műszaki dokumentáció összeállításánál hogyan érvényesül az egyenértékűség elve? Kell-e műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] Dokumentáció készítése főszabályként közösségi értékhatárfelett kötelező. Műszaki leírás viszont olyan mértékben szükséges, amilyenmértékben a beszerzés tárgya szükségessé teszi azt – amennyiben közösségiértékhatár alatt van a beszerzés becsült értéke....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ifjúsági tábor üzemeltetése, mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték – a közbeszerzési törvény becsültértékének meghatározására vonatkozó szabályai szerint – eléri az egyszerűeljárás során szolgáltatások esetében 20 millió forintos értékhatárt, és azajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozik, úgy igen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően a közbeszerzési törvény 40. § (2)bekezdésének nehezen értelmezhető szabályára gondol, amelyre vonatkozóanvárhatóan a törvénymódosítás sem ad megfelelően választ. A felhívott 40. § (1)–(4) bekezdései a következőrendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Építésbe értendő, ún. eszköztípusú dolgok

Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 39. §-ának (3) és (4) bekezdéseszerint minden olyan eszköznek (árubeszerzés) az értékét, amely az építésiberuházás megvalósításához szükséges, be kell számítani az építési beruházásbecsült értékébe, ugyanakkor azon eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Változás az egybeszámítás miatti, "magasabb rezsimbe tartozás" szabályozásában

Kérdés: Egybeszámítási okok miatt néha nyilvánvalóan csak hazai, sőt még amúgy igazából a hazai értékhatárt sem elérő feladatok elvégzésére van szükség, viszont egybeszámítási okok miatt ki kell menni vele az európai piacra. Várható-e valami egyszerűsítés? Tehát egy építési munka előkészítését jelentő másik építési munka, sőt esetünkben olyan is előfordul, hogy az azt megelőző előkészítő építési munka. Sőt, egybeszámítás miatt felmerülhet az, hogy az építéshez kapcsolódó szolgáltatás miatt ki kell menni a közösségi rezsim alá. Így marad ez a jövőben is?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvény becsült értékre vonatkozószabályai a törvény módosítására vonatkozó, Igazságügyi Minisztérium általelőkészített javaslat alapján – úgy tűnik – nem módosulnak a jövőre nézve. Azegybeszámítás szigorú szabályainak változására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a beruházás egy projektnek minősül,nem tekinthetjük a 2006-ra történő "átcsúszást" a becsült érték lenullázásának.Ahhoz, hogy a tervpályázati eljárás kiírható legyen, szükséges az, hogy egyelőkészítő, megvalósíthatósági tanulmány szülessen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Előzetes összesített tájékoztató határidőn túli megjelentetése

Kérdés: Ha nem jelent meg előzetes összesített tájékoztató, és nem állnak fenn a rendkívüli sürgősség indokai, mi a teendő? Megjelentet-e előzetes tájékoztatót októberben is az Értesítő?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlat – a Kbt. vonatkozó előírásával ellentétben – aztmutatja, hogy nincs akadálya az előzetes összesített tájékoztató április 15-étkövető megjelentetésének. A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetésiév kezdetét követően haladéktalanul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy ebben az esetben ennek – azaz azajánlati tervben nem szereplő munkáknak – nem volt tudatában az ajánlattevő,benyújthatja igényét a pótmunka elszámolására, amennyiben bizonyítani tudjaannak létjogosultságát. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
52
53
54
64