Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatóknak – releváns tevékenységei tekintetében -nem kell egyszerű eljárást lefolytatniuk. Aszóban forgó korlátolt felelősségűtársaság azonban vélhetően klasszikus ajánlatkérőnek is minősül (mivel 100százalékos tulajdonú önkormányzati kft.), azaz releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] A várható változások – tudomásunk szerint – nem érintik ezta szabályozási részterületet, ugyanakkor a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdésekönnyített lehetőséget fogalmaz meg, amelynek értelmében az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Beszerzések kezelése időszakos előzetes tájékoztató hiányában

Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450000 eurót, minden év április 15. napjáig, időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni, az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Ebből az előírásból két dolog is következhet: egyrészt lehetnek tételek, amelyeknek a specifikációja mennyisége, illetve a becsült értéke bizonytalan lehet 1 év előrelátással, másrészt pedig adódhat olyan szituáció is, hogy az adott 12 hónapos időintervallumban előre nem tervezett áru és szolgáltatás beszerzése válik szükségessé. Hogyan kezelhetőek azok a közbeszerzésköteles áru- és szolgáltatásköteles beszerzések, amelyekre nem vagy nem pontosan készült el az időszakos előzetes tájékoztató?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket. Agyakorlatban az alakult ki, hogy amennyiben az ajánlatkérőnél újabb, azidőszakos előzetes tájékoztatóban nem szereplő igény merül fel, akkor errekülön kell közzétennie előzetes tájékoztatót. A kérdésben szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Utalványok beszerzéséről ismételten

Kérdés: Az egyes utalványok (például étkezési) beszerzésénél Önök a 28. számukban a beszerzés tárgyaként a szolgáltatást jelölték meg (ezzel ellentétes a 19. lapjukban a 462. számú kérdésre adott válasz, de egyébként a már Közbeszerzési Értesítőkben megjelent hirdetmények is, amelyek árubeszerzésként jelölik meg e beszerzést. Minek minősül tehát az utalványok beszerzése?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben szolgáltatásként értelmezzük, úgy a becsült értékbenem számít bele az utalványok értéke, könnyebb helyzetben vagyunk. Árubeszerzésesetében azonban igen, tehát az értékhatár eleve magasabb lesz. A gyakorlatvegyes, mindkét megoldás mellett szólnak érvek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Eljárás kis értékű, egyedi tételek beszerzése esetén

Kérdés: Általános iskola esetében a kötelező eszközök beszerzésére fordítható keret meghaladja a 4 millió forintot. Egyedileg viszont a 100 forintos tételtől a 200 ezer forintos tételig több száz terméket tartalmaz a beszerzési kör, a beszerzéseket a különböző helyeken és különböző forgalmazótól lehet eszközölni. Hogyan kell eljárni, vonatkozik ezekre a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték számításakor figyelembe kell venni, hogy azazonos vagy hasonló rendeltetésű árubeszerzések, illetőleg amelyekfelhasználása összefügg, beszerezhető-e egy forgalmazótól, azaz beszerzéséreegy ajánlattevővel lehetne-e szerződést kötni. Ugyanis ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték számításánál ezt elkülöníthetjük,úgy az árubeszerzés 20 millió forintos nemzeti értékhatára felét el nem érőmikrobuszbeszerzés hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás lefolytatásátteszi lehetővé. Ebben az esetben valóban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Tartalékkeret elköltésének minősítése

Kérdés: Szerződésben rögzített tartalékkeret elköltése minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez része volt az eljárásnak, s a becsült értékbe,valamint a szerződéses értékbe is beleszámították azt, úgy nem szükséges különeljárást lebonyolítani, amennyiben a szerződésnek megfelelően például pótmunkaelvégzése válik szükségessé. Azonban, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárás tervezés megrendelése esetén

Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk: tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárásokról szóló 137/2004. Korm. rendelet7. §-ának (3) bekezdése valóban csak abban az esetben teszi kötelezővétervpályázati eljárás lefolytatását meglévő épület bővítésének, valamintátalakításának tervezése esetében, ha a megrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
52
53
54
63