Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Meghiúsult szerződés értékének figyelembevétele

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban kétféle módon szeretnénk tisztázni a kérdést. A becsült értéken a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb öszszegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Lakásbeszerzés önkormányzat részére

Kérdés: 80-120 darab lakás beszerzésében (cserelakás) hogyan kell eljárni beszerzői oldalon akkor, ha a beszerzés önkormányzat részére történik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem építési beruházásról van szó, árubeszerzésnek minősül a lakások beszerzése. A beszerzést, függetlenül attól, hogy a becsült érték eléri-e a közösségi értékhatárt, a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége

Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szól. Egyértelművé teszi, hogy a rendelet alanyi hatálya alá tartozó intézmények kiemelt termékkörbe tartozó beszerzéseiket illetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A jogszabálygyűjtemény és a közlöny szerkesztése, kiadása – a beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Önkormányzati intézmény gépjárművásárlása saját felhasználásra

Kérdés: Az önkormányzat állatkertje szeretne vásárolni saját felhasználásra gépjárművet, amelynek bruttó értéke 2,4 millió forint. Kérdés: Hogyan kell megtenni a kiírást, és hogyan zajlik a közbeszerzési eljárás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt érdemes utánanézni, hogy központosított közbeszerzés keretein belül, önkéntes csatlakozóként, nem lehetne-e olcsóbban megvásárolni a kívánt járművet. Ebben az esetben azonban elképzelhető, hogy speciális, állatok szállítására alkalmas járműről van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Becsült érték áfatartalma

Kérdés: A becsült értéket áfával vagy áfa nélkül kell-e érteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése egyértelműen megadja a választ. Eszerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-a határozza meg az árubeszerzés becsült értékét olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése. Ilyenkor a becsült érték határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Több eljárásra bontás megítélése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdésében – egyebek mellett – kimondja azt is, hogy tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. E (2) bekezdés az ún. egybeszámítási szabályokat tartalmazza.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
…
61
62
63
64