Becsült érték megjelölése

Kérdés: Hol kell az ajánlatkérőnek megjelölnie a közbeszerzés becsült értékét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékét – amely nem más, mint a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélküli, legmagasabb összegű ellenszolgáltatás – a hirdetmény feladását kezdeményező kérelemben kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Építési beruházás részekre bontása

Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljával alkalmazni a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző módon részekre bontani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] A megtámadhatóság oka nem feltétlenül a meghozott döntésben keresendő, hiszen arra lehetőséget ad a Kbt. sőt, annak 82. §-a értelmében, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Tervpályázati eljárás alkalmazása

Kérdés: Mely esetekben kell tervpályázati eljárást alkalmazni a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelet általános eljárási szabályainak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni akkor, ha a tervpályázat eredményeként megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése határozza meg a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások, azaz az egyszerű közbeszerzési eljárások tárgyát. E szerint a fenti eljárásokban a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Lehetőség részajánlat tételére

Kérdés: Abban az esetben, ha több épületet érint a közbeszerzési kiírás és részajánlat tehető, külön-külön értendő az értékhatár?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. Az utalt jogszabályhely (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van arra is, hogy az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Közbeszerzési eljárás előkészítése

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési eljárás előkészítésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 4. §-ának 14. pontja adja meg a választ. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésén az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
…
61
62
63