Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A főszabály, hogy amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Orosz szankciós nyilatkozat kétszakaszos eljárásban

Kérdés: A 833/2014/EU rendelet 5k. cikke tiltja a közbeszerzési szerződés odaítélését bizonyos orosz érintettségű személyek, szervezetek részére. Ajánlatkérőként helyesen járunk el, ha uniós meghívásos eljárásban kizárólag az ajánlattételi szakaszban kérünk nyilatkozatot a tilalom fenn nem állásáról az ajánlattevőktől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése alapján nemcsak az ajánlattevőnek, hanem a részvételre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. február 8.

Kivételi körbe tartozó szolgáltatás egybeszámítása más szolgáltatással

Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kivételi körbe tartozó beszerzési tárgyakat külön kell kezelni, hiszen nincs mit részekre bontani, mert részekre bontani (vagy egybeszámítani) csak azokat a beszerzési tárgyakat lehet, melyek a törvény hatálya alá tartoznak. A nemzeti rezsimben annyi jelentősége van a kivételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. december 14.

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a tervezés mint szolgáltatás alapvetően a tervezéssel számítandó egybe. Ami bizonytalanságot okoz, az a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás definíciója, miszerint a "kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt" értendő....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. december 14.

A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a kormányrendelet szerződés alatt ért. Ezt az értelmezést azonban egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. december 14.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ilyen kötelezettség nem áll fenn. Sokkal inkább az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet előírása miatt dönt úgy több ajánlatkérő, hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bevonni kívánt szakemberek végzettsége, tapasztalata és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi határidő meghatározása keretmegállapodásos eljárás 2. részében

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a keretmegállapodás uniós eljárásrendben történt, úgy az uniós szabályok érvényesülnek, egyébként a nemzeti szabályok. A keretmegállapodás esetében sem a Kbt. 105. §-a, sem a 114. § (114/A. §) nem rendelkezik a részletekről, valamint nem utal rá a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Hosszú távú modellek uniós alapokból finanszírozott támogatások esetén

Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2022. augusztus 17-én lépett hatályba a kormány 319/2022. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek közbeszerzési ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról, mely kifejezetten uniós alapokból finanszírozott támogatásokkal foglalkozik, és az alábbiak szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 12.
1
…
7
8
9
…
66