Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten nyílt eljárásról szól, azaz a kérdéses időpontban, amikor erről az ajánlatkérőnek döntenie kell, az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 67. §-a értelmében amennyiben értékelési szempontot érintene a hiánypótlás, nincs lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő

Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevői státuszt nem befolyásolja az ajánlattevő tulajdonosi köre. Amennyiben maga a tulajdonos indít közbeszerzési eljárást, figyelemmel kell lennie arra, hogy sem az előkészítésbe, sem az eljárás lebonyolításába nem vonhatja be saját cégét és annak vezetőit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást az ajánlatkérő saját szabályai alapján kell, hogy lefolytassa. Ebben az esetben a kötött eredménytelenségi okok nem kell, hogy befolyásolják a döntést. Amennyiben közbeszerzési eljárást bonyolított le, elvileg lehetősége van a saját eljárását is megtámadnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:    

"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Felhívás és dokumentáció módosítása

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
Részlet a válaszából: […] ...amely torzítaná a versenyt, vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Felolvasólap benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Ma kaptam meg a hiánypótlást, amiből kiderült, hogy egy ajánlatkérő nem adott be felolvasólapot. Ennek hiányában régebben érvénytelenné nyilvánították az ajánlatot. A hatályos Kbt.-t átnézve erre nem találtam utalást. A jelenlegi szabályozás szerint valóban lehet hiánypótolni a felolvasólapot, vagy kezdeményezhetem az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Költségvetés megváltoztathatósága hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)
Részlet a válaszából: […] ...eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja;– az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét, és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja – (1), (3), valamint (6)–(8) bekezdések.A hiánypótlás tehát az iratok módosítását és kiegészítését is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Független mérnök definíciója

Kérdés: Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a hivatkozott jogszabály 11. §-ának (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség betartását és a kivételezőtől való befolyásmentességet kell érteni.A független mérnökkel szemben támasztott követelményeket az építési műszaki ellenőri, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
1
19
20
21
37