Találati lista:
1. cikk / 888 Referenciatermék megajánlása
Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?
2. cikk / 888 Árlejtés lefolytatása részenként
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?
3. cikk / 888 Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása
Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
4. cikk / 888 Verseny újranyitása keretmegállapodásban
Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
5. cikk / 888 Szakember tapasztalata
Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
6. cikk / 888 Építményi jog értelmezése
Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
7. cikk / 888 Hiánypótlás szakember megnevezése esetében
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
8. cikk / 888 ÁSZF módosítása DBR esetében
Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
9. cikk / 888 Árindokolás jogszerűtlensége
Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
10. cikk / 888 Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során
Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
