912 talált cikk a beszerzés tárgya kifejezésre

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet referenciára vonatkozó 15. §-a (1)–(3) bekezdéseinek a) pontja – a műszaki szakmai alkalmasság körében – egyaránt azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles három (építési beruházás esetén öt) év teljesítését figyelembe venni. Egyesek szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt csak úgy írhatja elő, hogy mindhárom (illetőleg öt) évre vonatkozóan összesen írja elő a referenciával való rendelkezést. Kérdés, hogy mindegyik évre – évente is – előírható-e a beszerzés tárgyával kapcsolatos referenciával rendelkezés [természetesen figyelemmel a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti követelményre]?

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?

Kérdés: A Kbt. hatálya alá esik-e az az irodabérlet, amelynek tartama 32 hónap, a bérleti díj pedig meghaladja a 8 millió forintot?

Kérdés: Kiemelt termékek beszerzésére is vonatkozik a közbeszerzési értékhatár, azaz csak a nemzeti értékhatárt elérő (természetesen az egybeszámítási szabályok figyelembevételével) beszerzések esetén kell-e az intézménynek a KEF által lebonyolított eljárások alapján megrendelni a terméket vagy újraindítani az eljárást?

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?

Kérdés: Lehet-e szolgáltatási koncessziót kiírni saját eljárásrendben? Most jelent meg egy felhívás az értesítőben, több százmillió forint a becsült érték. Szabad ezt?

Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?

Kérdés: Egybe kell-e számítanom a központosított közbeszerzésben és azon kívül beszerzett termékeket? A rendszeren kívül azért szereztünk be, mert a központosított rendelet alapján jogszerűen volt rá lehetőségünk, értékhatár alatt.

Kérdés: A beszerzés tárgya egyebek mellett olyan műszaki megoldással valósítható meg, amelyet ipari mintaoltalom véd. Hogyan írjuk ki a beszerzést úgy, hogy ne ütközzünk jogszabályba – alapelvbe –, illetve a műszaki leírásra vonatkozó új szabályba? Megoldható az ilyen jellegű beszerzés közbeszerzési eljárás kiírása nélkül? Mi a helyzet akkor, ha nem kerülhető meg a mintaoltalom a beszerzés tárgya vonatkozásában?