A 2/2006. IM rendelet kitöltési utasításának értelmezése

Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban egy példával világítunk rá a megoldásra. Amennyiben az ajánlat tárgya, kivitelezés ésminőségbiztosítás és az ajánlatkérő függetlenül szeretne az egyestevékenységekre ajánlatot kérni, úgy egy részre tehető ajánlat. Ha az ajánlattárgya tervezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címke:

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a Kbt. 10. §-a értelmében a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény gyakran felmerülő és egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése így fogalmaz: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódó beszerzési kör meghatározása

Kérdés: A Kbt. 163. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti menetrend szerinti személyszállítást végző Volán Rt. – amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja – a közszolgáltatói alanyi hatály mellett klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e egyben? Ha igen, hogyan, milyen elv alapján kell a beszerzéseit minősíteni, mi tartozik klasszikus és mi a közszolgáltatói eljárásrendbe? Ennek eldöntése érdekében hogyan lehet korrekt módon meghatározni azt, hogy mi az a beszerzési kör, amely nélkül a közszolgáltatói tevékenységet nem lehet elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére nem tudunk határozott választ adni,ugyanis nem ismeretesek számunkra a Volán Rt. egyéb szervezeti, tulajdonosi,tevékenységi jellemzői, amelyek alapján eldönthető lenne, hogy a Kbt. 162. §(1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Attól, hogy X Kft. alkalmatlan, még "B" ajánlattevővelegyüttesen lehetnek alkalmasak. Ez természetesen "B" ajánlattevő képességeitőlfügg. De vegyük azt a helyzetet, amikor kiderül, hogy X Kft. hamis adatotközölt, hiszen nem is rendelkezik azokkal a gépekkel és szakemberekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati árba jogszerűen beépíthető szolgáltatások építési beruházásoknál

Kérdés: Törvényes-e az, hogy építési beruházásoknál az ajánlatkérő saját magának vagy a mérnöknek nyújtandó "szolgáltatásként" kéri az ajánlati árba beépíteni például a teljesen berendezett iroda, a számítógépek, monitorok, faxok, mobiltelefonok, valamint terepjáró autók költségeit, amelyek egyébként nem tárgyai az építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az építési beruházás kategóriábatartozó tevékenységek között például az irodaberendezés nem szerepel, aztárubeszerzésnek kell minősíteni. A közbeszerzési törvény 28. §-ának (1)bekezdése értelmében, ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címke:

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szubjektív elemek érvényre juttatása a részszempontok között

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?
Részlet a válaszából: […] Az esztétikai részszempontok érvényre juttatásánál bevettgyakorlat, hogy a bírálóbizottság tagjai – szakvélemény alapján – pontozzák azajánlat egyes elemeit. Ebben az esetben azonban vigyázni kell, hogy abírálóbizottsági tagok keze is meg legyen kötve, tehát érvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
73
74
75
90