Üzemeltető mint pályázó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Állami támogatás felhasználásával megvalósuló Önkormányzati beruházásnál a kivitelezést elvégezheti-e közvetlen megbízás alapján az egyébként üzemeltetéssel is megbízott önálló gazdálkodású önkormányzati intézmény, vagy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami kizárja az üzemeltetőt a pályázati lehetőségből?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben a kivitelezés és az üzemeltetés különválasztásáravan szükség. Attól, hogy az adott, önálló gazdálkodású önkormányzati intézményüzemeltetési tevékenységet lát el, pályázói minősége azzal önmagában nemfeltétlenül összeférhetetlen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Pénzügyi keret közzététele a dokumentációban

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi keretnek – mint többletinformációnak – anyilvánossá tétele nem kötelező. Ez a további információ segíti az ajánlattevőtannak eldöntésében, valóban érdeklődik-e a beszerzés tárgya iránt. Adokumentációban sem lett volna kötelező mindezt közölni, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Beszállító minősítése

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között, 4. §-ának 2.pontjában találjuk meg az alvállalkozó meghatározását. Eszerint alvállalkozónakminősül a közbeszerzési eljárásban az a szervezet (személy), amellyel (akivel)az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A beszerzés értékét a védelem terén alapvető biztonságiérdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szántáruk esetén a 228/2004. Korm. rendelet előírásai alapján kell figyelembe venni(kormányrendelet 11-15. §-ai).Eszerint a beszerzés értékén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

BKV-bérlet beszerzése

Kérdés: Költségvetési szerv a dolgozóinak BKV-bérletet ad. Ennek beszerzésére (tárgyalásos) közbeszerzési eljárást kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel a BKV kizárólagos jogára a budapestimenetrendszerinti közúti személyszállításban, ezért a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontja alapján kivételnek minősül, tehát nem tartozik a Kbt.hatálya alá egészen addig, amíg más, alternatív szolgáltató meg nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben nem feltételezhetjük, hogy az ajánlatkérők aszámítási hibákat arra használják fel, hogy jogosulatlan előnyt adjanakkiválasztottjuknak. Ebben a felfogásban gyakorlatilag az ajánlatkérők kezébesem adhatnánk az ajánlatokat, hátha eltávolítanak belőle oldalakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Általános eljárásrend alkalmazása közszolgáltató esetén

Kérdés: Az ÁPV Rt. felügyelete alatt működő VOLÁN részvénytársaság alaptevékenységét tekintve közszolgáltatónak minősül [Kbt. 163. §-ának c) pontja]. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozik-e ez a VOLÁN társaság, amennyiben nem közszolgáltató (például üdültetés, szakmunkásképzés, üzemegészségügy stb.) tevékenységéhez végez beszerzést, és ha igen, akkor milyen eljárási rend vonatkozik erre a beszerzésre (különös, általános, egyszerű közbeszerzés)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az alanyi hatály szempontjából vagykülönös, vagy általános eljárásrend lefolytatására irányul. Az egyszerűközbeszerzés értékhatárfüggő, azaz szolgáltatások beszerzése esetén 2 millióforinttól 15 millió forint becsült értékig folytatandó le,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Értesítés ajánlattételi alkalmatlanságról

Kérdés: Egyszerű eljárásban az ajánlatkérő megküldte az ajánlati felhívást az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt, ha valamelyik ajánlattevő írásban jelzi, hogy nincs kapacitása ajánlat tételére, illetőleg a közbeszerzés tárgyának megvalósítására, ezen írásbeli visszajelzés ajánlatnak minősül-e, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] Nem tekinthető ajánlatnak az ajánlat tételével kapcsolatosalkalmatlanságról való értesítés. A szabadkézi gyakorlat tágabb teretbiztosított hasonló esetekben az ajánlattá minősítésre, elsősorban a szankcióhiánya miatt, jelenleg azonban az érvényes ajánlat tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Beszerzési tárgyak kapcsolata az egybeszámítási szabály esetén

Kérdés: Az egybeszámítási szabály alkalmazása, különös tekintettel a Kbt. 299. §-ában rögzített, ún. kis értékű közbeszerzési eljárásokra, csak a felhasználási cél vagy a cikkek közötti logikai kapcsolat vagy mindkettő szempontjából döntő-e? Várható-e a jelenlegi alacsonynak tetsző értékhatár megemelése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében mind azazonos vagy hasonló felhasználás, mind pedig az egymással összefüggőfelhasználás döntő az eljárás fajtájának kiválasztásakor. Természetesen a c)pont mellett együttesen teljesülnie kell az a) pontnak is, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.
1
80
81
82
89