4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Amennyiben teljes körű a hiánypótlás lehetősége, és az ajánlattevő csak egy felolvasólapot ad be, melyen az ajánlat fő paraméterei (ár, határidő, ajánlattevő neve, címe stb.) szerepelnek, vagy a bírálati szempontok értékei vannak feltüntetve, akkor érvényes-e az ajánlat, ha az ajánlattevő pótol minden iratot?

Kérdés: Kiderül-e a Közbeszerzések Tanácsánál vezetett ajánlatkérői nyilvántartásból, hogy adott ajánlatkérő a Kbt. mely paragrafusa(i) alapján minősül(het) ajánlatkérőnek (például kiderül-e adott közszolgáltatóról, hogy egyúttal klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e)?

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban olvastuk, hogy az ajánlat bontásánál az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek is jelen lehetnek. Kiket hívhat meg az ajánlattevő a bontásra?

Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?

Kérdés: Ha valaki nem ajánlattevő (részajánlatra sem), nem konzorciumi tag, csak mint 10 százalék feletti alvállalkozó vagy erőforrást biztosító szervezet szeretne szerepelni, akkor lehet-e ugyanabban az eljárásban több ajánlattevőnek is egyszerre 10 százalék feletti alvállalkozója vagy erőforrást biztosító szervezete?

Kérdés: Az önkormányzat és az általa létrehozott vagyonkezelő cég meg a társasházak (4 db) beszállnak a panelfelújítási programba (a részvétel és a pénz megoszlása: 33-33-33 százalék, azaz egyenlő mindhárom résztvevő között). Alkalmazható-e ebben az esetben a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdés b) pontja?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?