Teljesítésben részt vevő fél minősítése

Kérdés: Ha valamelyik cég például bérel egy darut, akkor az hogy lehet erőforrást nyújtó cég, amikor részt vesz a teljesítésben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az a cég, amelyik a szerződésteljesítésében részt vesz, a Kbt. 4. §-a szerint alvállalkozónak minősül (2.alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljáráseredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Azonos alvállalkozó több ajánlattevő mellett, egy eljárásban

Kérdés: A Kbt. 70. § (4) bekezdése lehetővé teszi-e, hogy egy közbeszerzési eljárásban, amennyiben részajánlat tételére nincs lehetőség, egy adott szervezet több ajánlattevőnél is megjelenjen, mint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosításaesetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot másajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a értelmében az ajánlatok elbírálása során azajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellettfelvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal,illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházások egybeszámítása

Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?
Részlet a válaszából: […] A projekt tekintetében a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésenélkül akár azt is jelenthetné. Mivel azonban a 40. § (2) bekezdés a korábbiszabályozásból marad a törvényben, így teljes mértékben nincs összhangban az EUegybeszámításra vonatkozó szabályaival. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezetkezelő bevonásának időpontja

Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?
Részlet a válaszából: […] Igen, az egybeszámítási szabály érvényesül az elsőbeszerzési eljárás esetében, amennyiben az ajánlatkérő már akkor látja, hogyadott évre vonatkozóan egybeszámítandó beszerzései elérik a közbeszerzésiértékhatárt. A fedezetkezelő bevonása tehát már ekkor szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (8) bekezdése értelmében a (2) bekezdésszerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzéstárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a KözbeszerzésekTanácsát.A (9) bekezdés alapján az adott ágazatért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:

Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az adott eljárás során az ajánlatkérő apénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumai között az ajánlattevő évesárbevételi követelményét az elmúlt három év viszonylatában igen magasanértékelte. A Kbt. értelmében az alkalmassági kritérium mértékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első bekezdés kivételével a többibekezdést az egyszerű eljárásokra is alkalmazni kell, annak ellenére, hogyvélhetően figyelmetlenségből adódik a megfogalmazás. Az új építési beruházásravonatkozó szabályok igen gyorsan és átgondolatlanul kerültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:
1
184
185
186
302