Határidő-problémák hirdetmény honlapon történő közzétételénél

Kérdés: A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon életszerű. A kockázat minimalizálásaérdekében csak azt az információt javasoljuk feltenni, ami már megjelent.Sokkal több kárt okoz az ajánlatkérő saját magának, ha korábban, vagy akárvéletlenül más tartalommal teszi fel hirdetményét, különös tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címkék:    

Eredményhirdetés ismételt elhalasztása

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A válaszokhoz a Kbt.-nek az eredményhirdetésre, valamint azajánlati biztosíték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit kell megvizsgálni. AKbt. 94. §-a kógens rendelkezéseket tartalmaz az eredményhirdetés időpontja,elhalasztásának lehetősége, és az elhalasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés módosítása, meghosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérővel 2 éves szerződést kötöttünk, amely a második év végén további egy évre meghosszabbítható – a szerződés rendelkezései szerint. Kérdéseink: A szerződést a Kbt. mostani módosítása előtt kötöttük, a meghosszabbítás dátuma és a meghosszabbított rész már a módosítást követő időszakra esik. Erre a március 31-éig érvényes szabályok alkalmazandók? Ha a felek eleve kikötötték a hosszabbítás lehetőségét egy évre, és ennek alapján meghosszabbítják azt, az ugye törvényes? A felek a szerződés meghosszabbítást követő lejárata után is szeretnének az adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában szerződni. Erre milyen törvényes lehetőségük van? Azonos feltételekkel meghosszabbítható-e a – már meghosszabbított – szerződés és milyen időtartamra? Vagy: milyen eljárást alkalmazzon az ajánlatkérő, hogy továbbra is az eddigi ajánlattevő nyújthassa részére az adott szolgáltatást? Esetleg – a beszerzési tárgy kivételével – egyes feltételek módosíthatók-e – már amennyiben van lehetőség további szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében válaszunk a követező.A Kbt. módosítása – 2008. évi. CVIII. törvény – főszabályszerint 2009. április 1-jén lép hatályba. A módosított rendelkezéseket ahatálybalépést követően megindított közbeszerzési eljárásokra és az azokeredményeképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Erőforrás-szervezet igénybevétele 2009. április 1-je után

Kérdés: 2009. március 31-e után is igénybe vehetünk-e erőforrás-szervezetet? Milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Igen, de az igénybevétel szabályai változnak. Ezek egyiklegfontosabb eleme az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet elhatárolása, azaza definíciók változása a 2009. április 1-jén hatályba lépő Kbt. 4. §-a szerint.A megváltozott rendelkezés szerint alvállalkozó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címke:

Együttes adóigazolás beszerzése, köztartozásmentes adózói adatbázis

Kérdés: Hol és milyen módon szerezhetjük be az együttes adóigazolást? Van erre valamilyen nyomtatvány? Milyen költséggel jár a beszerzés?
Részlet a válaszából: […] Az APEH kirendeltségein szerezhető be az APEH-VPOP együttesadóigazolás. A későbbiek során várhatóan a jelenleg létező APEHköztartozásmentes adatbázis is elegendő lesz a mentesség igazolására, melyremár most érdemes az ajánlattevőknek felkészülniük. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Különleges feltételek szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó szerződésben

Kérdés: Milyen különleges feltételek vannak szolgáltatásmegrendeléssel kapcsolatos szerződéseknél? És csak ezeknél, a többi beszerzési tárgy esetében nincsenek ilyen feltételek? A gyakorlatban milyen szolgáltatásmegrendeléshez kapcsolódik általában ilyen feltétel? (A hirdetménymintában láttuk ezt a kitételt.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati/részvételi felhívás III.3. pontja a Szolgáltatásmegrendelésére irányuló szerződésekre vonatkozó különleges feltételek címetviseli. Ez azonban nem azonos az általános III.1. pontban található"szerződésekre vonatkozó feltételek" pontban ismertetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési megállapodás

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés közbeszerzési megállapodás hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] A Government Procurement Act a WTO-t létrehozó szerződésrésze. Értelmezéséhez és felleléséhez induljunk el a jogalkotó általmeghatározott úton, az alábbiak szerint.A hirdetményminták kitöltési útmutatója, azaz a 2/2006. IMrendelethez készült 22. melléklet a következőkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság feltételeinek a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbb megállapítása

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit és igazolását a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a minősítettajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a KözbeszerzésekTanácsa vezeti (Kbt. 386-391. §-ok).A (2) bekezdés szerint az ajánlattevők jegyzékbe vételénekfeltételeit (a továbbiakban: minősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati szempont összetett beszerzési tárgy esetén

Kérdés: Ha egy beszerzés tárgya összetett, nagyon sok követelményrendszernek kell megfelelnie, van-e lehetőség arra, hogy a bírálati szempont az összességében legalacsonyabb ár legyen? Ehhez kapcsolódó kérdésünk, hogy április 1-jétől van-e változás a bírálati szempontra vonatkozó törvényi szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] Nem, a bírálati szempontok kialakítására vonatkozó törvényiszabályozás nem változik. A Kbt. csak egy eljárástípus, a versenypárbeszédesetében teszi kötelezővé az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálatiszempontjának választását, tehát függetlenül a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Referencianyilatkozat kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tehetünk, ha korábbi megrendelőnk nem kíván egy adott közbeszerzési eljáráshoz részünkre az általunk végzett munkáról referenciát adni? Különösen akkor, ha a referenciaigazolás kiadásának megtagadása miatt nem tudunk részt venni az adott közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőkéntszerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagyaz elismerés megtagadásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – legkésőbbaz ajánlattevőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címke:
1
195
196
197
302