Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a Kbt. megkerülése céljával a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert alkalmazni, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.A Kbt. 40. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Összesített tájékoztató, közbeszerzés megkezdése

Kérdés: A 2004. május 1-je előtt közzétett "előzetes összesített tájékoztató" a közbeszerzési eljárás megkezdésének számít-e az új Kbt. előírásai szerint, ha a nyílt eljárás ajánlati felhívása még nem jelent meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyrészt a 6. §-ának (1) bekezdésében ún. előkészítő feladatokat tesz kötelezővé az ajánlatkérő számára, amelyek keretében ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címke:

Eljárási határidők

Kérdés: Az egyszerű eljárásban milyen határidőket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok (Kbt. 299-300. §-ai) a határidők vonatkozásában csak annyit mondanak ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőnek, az ajánlatok felbontása helyének és idejének, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

"Harmadik személy" a Kbt.-ben

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban ki minősül harmadik személynek?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közbeszerzési eljárásban ún. harmadik személynek minősül az, akivel az ajánlattevő a teljesítés érdekében szerződést köt.A Kbt. a harmadik személlyel kapcsolatban egyrészt kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatban – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Előminősítés

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben az előminősítés? Tartalmaz-e erre rendelkezéseket az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Az előminősítésnek az ún. különös közbeszerzési eljárásokban van jelentősége. Ennek egyik fajtája az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás.Az említett eljárásfajtában az ajánlatkérő – a Kbt. 215. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás a hirdetmény és a kérelem hiányossága esetén

Kérdés: Ha a hirdetmény, illetve az annak közzétételére irányuló kérelem hiányos, a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége elutasítja a közzétételt? Lehetséges-e a hiányok utólagos pótlása, és amennyiben igen, milyen eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 8. §-a előírásainak megfelelően a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága (Szerkesztőbizottság) a kérelem kézhezvételét követően a kérelmet és a hirdetményt az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kötődik a Közbeszerzési Levelek 1. számában a 36. kérdéshez, amely az irreálisan alacsony ár fogalmát firtatta, azonban azzal nem teljesen azonos. Nézzük meg ezért tételesen a felvetett Kbt.-beli rendelkezéseket.A Kbt. 86. §-ának (1)–(4) bekezdései határozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérők nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) lehetnek ajánlatkérők a nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásokat tartalmazó VI. fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: a 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a Kbt. 22. §-ának (4) bekezdése szerinti kivétellel; a támogatásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát. E szerint az a szervezet (személy) minősül a közbeszerzési eljárás szempontjából alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés céljából, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményének közzététele

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményéről kell-e közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben tájékoztatást, és ha igen, melyik minta szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegzést az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
293
294
295
…
301