Nemzeti szabvány előírása egyenértékűség nélkül

Kérdés: Előírható-e speciális nemzeti szabvány a műszaki leírásban úgy, hogy az azzal egyenértékűséget nem teszi lehetővé az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérő döntése, hogy nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott probléma valós, hiszen a két ajánlattevőt magának az ajánlatkérőnek kell kizárnia a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja alapján, amennyiben igazolni tudja a kizáró ok fennállását. Ez valóban nem teljesen egyértelmű helyzet, hiszen egyszerűbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok igazolása nemzeti rezsimben

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem írja elő a kizáró oki igazolást, hanem csak általánosan utal a Kbt. szabályaira, nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] Mivel valójában az igazolási formák nem a Kbt.-ben vannak szabályozva, hanem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valóban csak az EKR-ben teszi lehetővé árlejtés alkalmazását. Ez következik a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti főszabályból, továbbá abból, hogy a 41. § nem tesz lehetővé eltérést árlejtés esetében."40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 910/2014/EU rendelete azonosítja az elektronikus aláírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] Rendkívül jó a kérdés, hiszen az eredménytelenségi ok nem áll fenn a második helyezettel szemben. Azonban a fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos eredménytelenségi ok alkalmazása nem kötelező erejű, erről az ajánlatkérő dönt. Amennyiben az első helyezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása

Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
Részlet a válaszából: […] A kérdező egy rendkívül aktuális kérdést feszeget, hiszen önmagában azért nem fogja tudni kizárni az ajánlattevőket, mert esetleg a tulajdonosok között van azonos, vagy áttételesen a második vagy a harmadik közvetett tulajdonos azonos. A döntés meghozatalában egyrészt segít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kivételi körbe tartozó szolgáltatás egybeszámítása más szolgáltatással

Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
Részlet a válaszából: […] A kivételi körbe tartozó beszerzési tárgyakat külön kell kezelni, hiszen nincs mit részekre bontani, mert részekre bontani (vagy egybeszámítani) csak azokat a beszerzési tárgyakat lehet, melyek a törvény hatálya alá tartoznak. A nemzeti rezsimben annyi jelentősége van a kivételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a tervezés mint szolgáltatás alapvetően a tervezéssel számítandó egybe. Ami bizonytalanságot okoz, az a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás definíciója, miszerint a "kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt" értendő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
39
40
41
…
302