Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés gyakorlatilag az egész Kbt. ismertetését kériközérthető formában, amire a rendelkezésre álló keretek értelemszerűen nemelegendőek. Általánosságban az alábbiakat lehet kiemelni:– meghívásos eljárást mind az általános ajánlatkérők, mind aközszolgáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Eltérő elvárások azonos ajánlatkérő eljárásaiban

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben törvényszerűek voltak a hirdetményben, illetve adokumentációban megfogalmazott elvárások, de például egy kisebb becsült értékűbeszerzési tárgy esetében "lazább" alkalmassági kritériumokat fogalmaztak meg,mint egy speciálisabb, bonyolultabb, nagyobb értékű, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ifjúsági tábor üzemeltetése, mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték – a közbeszerzési törvény becsültértékének meghatározására vonatkozó szabályai szerint – eléri az egyszerűeljárás során szolgáltatások esetében 20 millió forintos értékhatárt, és azajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozik, úgy igen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Több elemből álló felújítás minősítése

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a értelmében az árubeszerzés olyan visszterhesszerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dologtulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak -vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően a közbeszerzési törvény 40. § (2)bekezdésének nehezen értelmezhető szabályára gondol, amelyre vonatkozóanvárhatóan a törvénymódosítás sem ad megfelelően választ. A felhívott 40. § (1)–(4) bekezdései a következőrendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 60-62.§-ai tartalmazzák a következők szerint.Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indítottcsődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] 2. A törvénymódosítás hoz-e ebben a témában változást? Tekintettel arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai azajánlatkérő szervezeti megoldásaitól függetlenek, ezért a beszerzésátalakítása, az eddigi törvényes gyakorlatot alapul véve, nem változtathatjameg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A Döntőbizottságnak nincs erre vonatkozóan állásfoglalása,és nem is lenne helyes, ha lenne. A bírálati szempont választása ugyanis, és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat mint bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
37
38
39
45