KEF vagy BVOP

Kérdés: A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben és a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben egyaránt érintett beszerzés esetén egyre többször kerülünk abba helyzetbe, hogy a BVOP nem fogadja el a 168/2004. Korm. rendelettel történő érvelést, nem fogadja el, hogy a termék kiemelt termék, és az ajánlatkérő a KEF-től köteles beszerezni. A KEF ugyanígy jár, ha olcsóbb a BVOP-nál ugyanaz a termék, nem engedélyezi a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolítását, és arra hivatkozik, hogy „az olcsóbb ár” nem ment fel minket a KEF-en történő vásárlástól, mert keretmegállapodás van hatályban az adott tárgyban, és kezdeményezzünk versenyújranyitást. Amennyiben a BVOP ára olcsóbb, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a KEF elutasítását a saját hatáskörben történő beszerzésre vonatkozóan? Amennyiben nem, érdemes-e KH-állásfoglalást kérni ebben a témában, fog-e ilyet kibocsátani a KH számunkra?
Részlet a válaszából: […] A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, melyek az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkoznak a Kbt. 37. § (4) bekezdés alapján, melyre a Közbeszerzési Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Kommunikációs Hivatal részére díjfizetési kötelezettség

Kérdés: A Kommunikációs Hivatal esetében fizetni kell akkor is, ha az eljárás eredménytelen. Ez mennyiben van összhangban az európai szabályokkal?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 13. §-a valóban előírja a fizetési kötelezettséget, ugyanakkor a későbbiekben megkötésre kerülő szerződés esetében a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek gyakorlatában terjedt el a termékváltás mint jogi kategória, amely a közbeszerzés merev rendszerében a többéves keretmegállapodások piaci viszonyokhoz való igazodásának jogszerű lehetőségét teremtette meg.A keretmegállapodásokban szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A 4899. számú kérdésben foglalt tényállás és az arra adott válasz eltér a jelen kérdésben hivatkozott értelmezéstől és a kérdésben foglalt tényállástól. A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Központosított közbeszerzés

Kérdés: Központosított közbeszerzésnek minősül-e, és a hirdetményben így kell jelezni, ha közösen folytatja le az eljárást három klasszikus ajánlatkérő uniós eljárásrendben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a közös ajánlattevők szabályai rendezik azt a lehetőséget, hogy más ajánlatkérőt meghatalmazva történjen az eljárás lefolytatása, vagy közösen az alábbiak szerint:„29. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Kiemelt termék saját hatáskörben történő beszerzése

Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban KEF) hatáskörébe tartozó kiemelt termékek esetében a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletet (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148-150. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.
1
2
3
…
8