Alapajánlat kötelező beadása alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Következik-e a Kbt.-ből, hogy alternatív ajánlat megengedése esetén kötelező alapajánlatot is beadni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, haaz összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálatiszempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban.Az 50. § (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] Az irreálisan alacsony ár megállapításakor a Kbt. 86. §-ának(1) és (2) bekezdése szerinti szabályozást kell figyelembe venni, amelynekértelmében – ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszából: […] ...közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, minden továbbinélkül alkalmazhatja az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálatiszempontját, ennek nincs akadálya. Az más kérdés, hogy van-e értelme,amennyiben csak egy ajánlattevővel tárgyal, s igényeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy hiba is csúszott a rendszerbe, hiszen az 57.§ (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)-b) pontja és (4)–(5) bekezdése, amelya bírálati szempontok meghatározását tartalmazza, és amelyből kimaradnak azok aszabályok, amelyek annak a módszernek a megadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottságnak nincs erre vonatkozóan állásfoglalása,és nem is lenne helyes, ha lenne. A bírálati szempont választása ugyanis, és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat mint bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ajánlati kötöttség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése adja meg aválaszt. E szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van,kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelennek nyilvánítsa az ajánlatot abban az esetben, ha nem tartjaelfogadhatónak az indokolást.Lényeges, hogy amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja alegalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő az előző bekezdésszerinti érvénytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...szerintimennyiség és ellenszolgáltatás:4. a) A lefolytatott közbeszerzési eljárás fajtája:b) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálatiszempontja:c) Hivatkozás a lefolytatott közbeszerzési eljárástmegindító, illetőleg meghirdető hirdetményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás környezetbarát termék beszerezhetősége érdekében

Kérdés: Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk, környezetbarát papírból készült borítékot használunk, de ez nincs bent a közbeszerzésben. Az árfekvése kedvezőbb (olcsóbb), mint a nem környezetbarát terméké. Mi a teendőnk és a helyes eljárási mód?
Részlet a válaszából: […] ...borítékbeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárásbanválasszák a Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempontot(ez az összességében legelőnyösebb ajánlat), és tegyék meghatározó (nagysúlyszámmal bíró) értékelési szemponttá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
46
47
48
55