Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésekre mögöttes szabályként ugyanakkor a Ptk.-t kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Ptk. 6:192. §-a rendelkezik a bíróság részéről történő szerződésmódosításról, bár közbeszerzési szerződések esetében a joggyakorlat kevéssé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánvalóan szándékos volt, melyre utal is döntésében.Fontos kitérni arra, hogy a C-263/19. számú T-Systems ügyben az Európai Bíróság először ismerte el, hogy valóban felelős lehet a szállító is, az érintett ügyben egy, a szerződő partner által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Kizáró ok ellenőrzése

Kérdés: Az eljárásom ellenőrzése során a következő felhívást kaptam: „Kérjük, hogy a kizáró okok ellenőrzése kapcsán szíveskedjenek megküldeni az eljárásban érintett összegezésben nyertesként és nyertes ajánlattevőt követőként kihirdetni tervezett gazdasági szereplő vonatkozásában az alábbi kizáró ok tekintetében elvégzett ellenőrzés alátámasztására vonatkozó dokumentumot: NAV – be nem jelentett alkalmazottak.” Kérem, segítsenek, mire gondol itt az ellenőrző szerv?
Részlet a válaszából: […] ...két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági – határozatban megállapított és a munkaügyi bírsággal vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet, továbbá kezdeményezheti más szerv eljárását, illetve bíróság előtt mulasztási és más pert indíthat. Ezen túlmenően az Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...észszerű a cseh adóhatóság számára új informatikai rendszer beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás megindítása.Az Európai Bíróságnak feltett kérdés az alábbi volt:Figyelembe kell-e venni, hogy milyen jogi és ténybeli helyzetben kötötték meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...felet az egyoldalú módosításra jogszabály feljogosítja [Ptk. 6:191. § (4) bekezdés].A Ptk. 6:192. §-a ugyan rendelkezik a bíróság általi szerződésmódosításról, de ehhez speciális körülmények fennállása szükséges (felek közötti tartós jogviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a kivitelezés folyamatában, és előzetes részvétele nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét. Ezt a szabályt – uniós bírósági gyakorlatra tekintettel is – meg kellett szüntetni, mert nehezen volt védhető az az álláspont, ahol egy jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Aránytalanul alacsony ár vélelmezése

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság véglegessé vált –, a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott – határozata jogszerűnek mondta ki.”A fenti kizáró ok három éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Mellőzés esetén bírság

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 165. § és 137. §-ainak a rendelkezéseit kell figyelembe venni.A Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottságnak – abban az esetben, ha a közbeszerzési jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. 2004/18/EK irányelv) nem tartalmaztak a kapacitást biztosító szervezet cseréjére vonatkozó rendelkezéseket, ezért az Európai Bíróság által hozott ítéletek tudtak iránymutatást adni a jogalkalmazók számára. Az EUB-ítéletek alapján bírálati szakaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.
1
2
3
49