Találati lista:
301. cikk / 490 "Kartellezés" mint kizáró ok
Kérdés: A kartelezéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy azok a cégek, amelyek emiatt büntetést kaptak, indulhatnak-e közbeszerzési pályázaton, vagy ez a kizáró okok közé tartozik? (Melyik paragrafus írja le ezt?) Illetve a kiírás támadható-e valamilyen formában, ha ezt a törvényi hivatkozást nem tartalmazza (a kizáró okok között)?
302. cikk / 490 Közjogi szervezet meghatározása
Kérdés: Mi a közjogi szervezet?
303. cikk / 490 "Egységes per"
Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
304. cikk / 490 Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt
Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
305. cikk / 490 Pályázati anyag megtekintése
Kérdés: A bontást követően, az eredményhirdetés előtt, az ajánlatkérőnél más ajánlattevő teljes pályázati anyaga nem tekinthető meg? Erre csak a DB előtt, illetve a bíróságon van lehetőség – Kbt. 337. §-a, illetve Pp.-szabályok szerint?
306. cikk / 490 Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz
Kérdés: A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
307. cikk / 490 Kbt. 63. § c) pontjával érintettek köre
Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontjából csak véletlenül maradt ki az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlattevő (alvállalkozó) mellől? És alvállalkozón a 10 százalékot meghaladó alvállalkozót kell érteni?
308. cikk / 490 Jogorvoslati kérelem továbbításának elmulasztása
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a KD nem továbbítja a bírósághoz a határozata elleni jogorvoslati kérelmet?
309. cikk / 490 60 napos cégkivonat "valóságtartalma"
Kérdés: 60 napos cégkivonatból mit tud ellenőrizni az ajánlatkérő? A hatályos cégadatokat?
310. cikk / 490 Szerződések ellenjegyzéséről ismételten
Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
