846 talált cikk a bizottság kifejezésre

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

Kérdés: A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?

Kérdés: Irreális-e ugyanazon műszaki tartalommal kiírt pályázatnál az első pályázat ajánlati árainak jellemző értéke alatt kb. 40 százalékkal alacsonyabb ár az alapajánlatnál?

Kérdés: Milyen feladatai vannak a tervpályázati eljárásban az ajánlatkérőnek, helyesebben a tervpályázati eljárás kiírójának?

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a pályázati felhívás közzétételére irányuló kérelmét visszavonja, elveszíti a közzétételi díjat, avagy az visszajár a részére, és amennyiben igen, milyen mértékben?

Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?

Kérdés: A szabványok alkalmazása, a rájuk hivatkozás kötelező jellege nem kérdőjelezi-e meg azt, hogy a szabványokhoz való hozzájutás, tartalmuk megismerése igen költséges? Több ezer forintba kerül egy-egy szabvány, sok nincs is meg magyar fordításban, csak angol nyelven. Milyen eljárást kell követniük az ajánlattevőknek?