Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározása) el kell határolni az egy szerződésben való megrendelés jogszerűségének vizsgálatát (amelynek célja a részajánlattétel biztosítása), amelyek két különböző közbeszerzési kötelezettséget jelentenek. A szolgáltatások egy szerződés keretében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást biztosító szervezet szerződéskötési feltétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ezért nem értelmezhető, mivel a kapacitást biztosító szervezet egyetlen célja az alkalmassági követelményeknek való megfelelés biztosítása. Ugyanakkor a közös ajánlattétel és az alvállalkozó bevonása fennálló lehetőség lehet az alábbiak szerint.A Kbt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számát és tartalmát. Ezért szükséges az, különösen a Kbt. 28. §-ában foglalt előkészítési szabályokra (reális ajánlattétel biztosítása) figyelemmel, hogy a közbeszerzési dokumentumok pontos információkat tartalmazzanak a beszerzés mennyiségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lévő közbeszerzési eljárásokra, illetve az azok alapján történő beszerzésekre gyakorolt közvetlen hatása, valamint a jogorvoslati jog biztosításához kapcsolódó jogi érdek tényleges tartalmi érvényesülése okán kiemelt jelentőséggel bír. Ennek megfelelően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Szerződés jogi minősítése

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...által rendelkezésre bocsátott területen kerül elhelyezésre, úgy az az ajánlatkérő hozzájárulása a koncesszió feltételeinek biztosításához. Koncessziós helyzetben valós kockázatot kell a koncessziós jog jogosultjának vállalni, tehát amennyiben például...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Adatok nyilvánossága

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Bírálóbizottság összetételének megváltozása

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szakasszal összefüggésben, de a Kbt.-ben foglalt feladatokra kötelező bírálóbizottságot összeállítani a négyféle szakértelem biztosításával.A Kbt. 27. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arra kell vonatkoznia, hogy mi az a kivételes és sürgős körülmény, amely miatt a főszabály szerinti minimum ajánlattételi határidő biztosítása nem lehetséges.A gyorsított nyílt eljárás a főszabály szerinti harminc, illetve harmincöt nap ajánlattételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utal, valójában arra ösztönzi az ajánlatkérőt, hogy azért válassza szét a beszerzési tárgyat (javítás, melynek része az alkatrészek biztosítása), hogy ne kelljen egybeszámítani, mely feszegeti a Kbt. határait. Amennyiben az ajánlatkérő szolgáltatást vesz igénybe, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
1
2
3
…
66