Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...jelleggel nem írja elő jogász (jogi szakértő)jelenlétének, közreműködésének kötelezettségét a jegyzőkönyv készítésénél, abontásnál stb.Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a tervpályázatieljárásoknál a 137/2004. Korm. rendelet tesz említést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Alkalmasság közös ajánlattevők esetén

Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéses partnere – azaz a referenciát kiállítószervezet – a teljesítés oszthatatlansága miatt nem tud az elvégzett munkákszerinti bontásban referenciaigazolást kiállítani a konzorcium tagjainak, akonzorcium tagjaként való korábbi teljesítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Kihirdetettől eltérő ár megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett. A bontás után a Kbt. 254. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyalást kezdeményezett, amely tárgyaláson az árengedmények után eredményt hirdetett. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben a kihirdetett ártól eltérő (magasabb) ár jelent meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az összegzés hibás, azt javítaniszükséges, mert a nyertesként kihirdetett árnál magasabb (más, tehátalacsonyabb sem) nem jelenhet meg a Közbeszerzési Értesítőben.Bár nem érkezett kérdés az eljárásra vonatkozóan, deszükségesnek tartom megjegyezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] ...köteles egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívástküldeni) nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatokfelbontása nélkül az ajánlatkérő újabb, a 299. § (1) bekezdésének – előzőekbenismertetett – b) pontja vagy (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] ...volna, nem kötötte volna meg a szerződést, amely a bírság kiszabásakorlényeges érvnek számít. Ettől azonban még nincs szerződésbontásikötelezettsége, és a Döntőbizottság sem kötelezheti arra, hogy az ajánlattevőmulasztásából kifolyólag megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Építési beruházások közbeszerzésének változó szabályai

Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban változtak az építési beruházásokra vonatkozó előírások. Milyen terjedelmű a változás, és mely vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos?
Részlet a válaszából: […] ...A fentiekben említett beruházások a következők:– a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek (általánosmélyépítési, bontási munkák, tetőfedés, általános épületgépészet, vakolás,egyéb befejező építési munkák stb.) egyikéhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre a válasz első részébentörtént utalás. Az utalt jogszabályhely (3) bekezdése szól a vélhetően akérdésben is szereplő hármas bontásról, azaz: az ajánlatkérő az ajánlatokelbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Különös közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága vegyes tevékenység folytatása esetén

Kérdés: Ha a közszolgáltató többféle (vegyes) tevékenységet is végez, a különös közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket csak a közszolgáltatással kapcsolatos beszerzéseinél alkalmazhatja-e, vagy valamennyi, általa végzett tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja,és az természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nemhasználható megfelelően, az V. fejezet szerinti eljárást kell alkalmaznia,feltéve hogy nem minősül egyben a Kbt. 162...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
38
39
40
44