Találati lista:
1211. cikk / 1836 Fedezetkezelő közreműködése becsült értéket meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?
1212. cikk / 1836 281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása
Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
1213. cikk / 1836 Átláthatósági megállapodás
Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
1214. cikk / 1836 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
1215. cikk / 1836 Kiírásban nem kért dokumentum csatolása
Kérdés: Ha az ajánlatkérő valamely dokumentumot nem kéri – például géplista –, attól függetlenül én csatolhatom azt? És mit tesz vele az ajánlatkérő?
1216. cikk / 1836 Befolyásolás tilalma
Kérdés: Mit jelent az, hogy az eljárásban tilos mindenfajta befolyásolás?
1217. cikk / 1836 Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál
Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
1218. cikk / 1836 Hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiány pótlására vonatkozó rendelkezés gyakorlati értelmezése
Kérdés: Ha a hiánypótlási felhívásban nem szerepel egy bizonyos hiány, mi értelme van annak, hogy az ajánlattevő az abban nem szereplő hiányt pótolja – ha az ajánlatkérő ezt nem igényli? A gyakorlatban a Kbt. e rendelkezése mely esetekre vonatkozik?
1219. cikk / 1836 Közjogi szervezet meghatározása
Kérdés: Mi a közjogi szervezet?
1220. cikk / 1836 Kép- és hangfelvétel készítése bontási eljáráson
Kérdés: A hatályos Kbt. 80. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva kérdésünk, hogy e bekezdés értelmében jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontási eljáráson az ajánlatkérő képviselője a bontásról és a bontáson ülő személyekről (ajánlattevők képviselőiről) kép- és hangfelvételt készít? A kép- és hangfelvétel céljáról az ajánlatkérő nem tájékoztatta a bontáson részt vevőket.
