Referencia igazolása a gyakorlatban egy vagy több szerződéssel

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a referencia igazolható egy vagy több szerződéssel is? Lehetőség van több partnertől referenciaigazolást bekérni, igazolva ezáltal, hogy ezen mennyiségek összege eléri a felhívásban megadott referenciamennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...két 50 millió forint értékű referenciával kívánja az ajánlattevő igazolni, azt nem teheti meg.Ha például az ajánlatkérő 300 darab termékre vonatkozó referenciaigazolást kér, akkor felmerül a kérdés, hogy lehet-e két partnertől bekérni igazolást, melyen egyik partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...március 15-én lépett hatályba az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló a 63/2022. kormányrendelet, melynek értelmében csak a nyílt vagy meghívásos eljárásokat érinti az előzetes piaci konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte beszerzési tárgyanként merül fel a részekre bontás jogszerűségének kérdése. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei, a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] ...szerint ebben az esetben szigorúbb eljárásrendet kell követni. A részekre bontás tilalma nem csak és kizárólag a Kbt. 19. §-ának szabályai alapján történhet. Az Európai Unió Bíróságának számos döntése foglalkozik a részekre bontás tilalmával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...terv minimális adattartalmát.Az ajánlatkérő a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális adattartalmaként az EKR-ben megadja:–a közbeszerzés tárgyát,–a közbeszerzés tervezett mennyiségét,–a közbeszerzésre irányadó eljárási rendet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.Mivel az összeférhetetlenség egyértelműen fennáll, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyos szervezetről kell eldönteni, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem, mindig azokból a tevékenységekből kell kiindulni, amelyekre a szervezetet létrehozták, és amelyeket a szervezet a saját nyilatkozata (például létesítő okirata) szerint is ellát. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi rendelkezések az ajánlatkérőnek ezt az eljárását kétségkívül legitimálják, ugyanakkor érdemes a közbeszerzési alapelvekre és a szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói megfontolásra is kitekinteni. A kiegészítő tájékoztatás célja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására benyújtandó dokumentumokat főszabály szerint az eljárást megindító felhívásban kell pontosan és a közbeszerzési alapelvekre is figyelemmel meghatározni. A kért adatoknak és tényeknek a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, és legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
1
22
23
24
170