241 cikk rendezése:
51. cikk / 241 Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén
Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
52. cikk / 241 EEKD aláírása az EKR-ben
Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
53. cikk / 241 Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
54. cikk / 241 Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége
Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
55. cikk / 241 Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására
Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
56. cikk / 241 Képviselő az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
57. cikk / 241 EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége
Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
58. cikk / 241 Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
59. cikk / 241 Elektronikus közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
60. cikk / 241 Eljárás az összefoglaló tájékoztató téves adattartalma esetén
Kérdés: Hogyan kezelhető az a helyzet, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlattételre felkért és az érdeklődő gazdasági szervezetek részére történt megküldését követően észleli, hogy az összefoglaló tájékoztatóban valamely adatot tévesen tüntetett fel?
