Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő saját maga ellen jogorvoslati eljárást indítson. A közelmúltból válogatva például a D.192/2018. határozat utal arra, hogy ajánlatérő nem kért kiegészítő információt, majd előzetes vitarendezést követően már az összegezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. július 18.

Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet valóban utal egy olyan eredménytelenségi okra, mely esetben az ajánlatkérő eldöntheti, hogy az EKR működési hibája valóban olyan jogsértést eredményezett-e, mely nem orvosolható a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 20.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 20.

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet rendelkezik arról, hogy képviselőnek kell tekinteni azt a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt, aki feltölthet adatot, kitölthet Egységes Európai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége

Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés nagyon helyesen számon kéri az írásbeliséget, mely a Kbt. 41. §-a alapján szükséges lenne. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet szabályai azonban a Kbt. 198. § 8. pontjának felhatalmazó rendelkezése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.

Elektronikus közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében 2018. április 15-étől kell alkalmazni az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, a korábban megkezdett eljárásokra nem.A kormányrendelet 35. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.

Eljárás az összefoglaló tájékoztató téves adattartalma esetén

Kérdés: Hogyan kezelhető az a helyzet, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlattételre felkért és az érdeklődő gazdasági szervezetek részére történt megküldését követően észleli, hogy az összefoglaló tájékoztatóban valamely adatot tévesen tüntetett fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. a 113. §-a szerint indult eljárások esetében nem teszi lehetővé az összefoglaló tájékoztató módosítását, csak annak visszavonását szabályozza az alábbiak szerint. Egyértelmű a normaszöveg alapján, hogy a tájékoztatás tartalma nem módosítható, továbbá az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
…
5
6
7
…
25