4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?

Kérdés: Lehet-e régebbi a pénzintézet igazolása a sorban állás vonatkozásában, mint az ajánlati felhívás dátuma?

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha teljesen jóhiszeműen úgy nyilatkozunk, hogy az idegen nyelvű irathoz beadott – nem hiteles – fordítás tartalma megfelel az eredeti tartalomnak, de az minimális mértékben mégis eltért attól, csak ezt nem vettük észre?

Kérdés: Ha a szolgáltatást csak meghatározott képzettséggel lehet teljesíteni, akkor milyen igazolásokkal indulhatok a tenderen? (A cég alkalmazottja rendelkezik az adott képzettséggel.)

Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Az ajánlattevőnek van-e arra lehetősége, hogy több alkalommal is kérje az adott eljárásban az ajánlatkérőtől az ajánlatokba való betekintést, akkor is, ha már az első alkalommal valamennyi ajánlatba betekintett, és az iratbetekintést követően nem keletkezett egyetlen ajánlat esetében sem új irat/dokumentum (például vitarendezésre becsatolt újbóli hiánypótlás vagy felvilágosítás)? Az ajánlatkérőnek van-e a fenti körülmények alapján lehetősége arra, hogy megtagadja az azonos ajánlattevő esetében az ismételt betekintési kérelmeket?

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a 218/2011. kormányrendeletet. Mikorra várható helyette új? Mi lesz a sorsa addig az ilyen tárgyú beszerzéseknek? Ha a korábbi rendelet szerint a jegyzéken szerepelünk, az új törvény hozhat-e annak feltételeiben változást? Mi a helyzet a rendelet alapján megkötött, folyamatban lévő szerződésekkel?

Kérdés: A nemzetbiztonsági jellegű közbeszerzések esetén küldhető-e olyan társaságnak felhívás ajánlattételre, amely nem szerepel a jegyzéken?

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?