4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)

Kérdés: Miért kell megindokolni azt, ha a megállapodás időtartama meghaladja a négy évet? Milyen maximum időtartamú lehet egy adott közbeszerzés vonatkozásában kötött szerződés?

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlattevő ajánlata azért érvénytelen, mert a szállítási határidőt nem egy bírálható egységben fejezte ki? Hogy lehet azt a gyakorlatban nem bírálható egységben megjelölni?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő az ellenérték teljesítésekor eltérjen a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól?

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?

Kérdés: Az új Kbt. az alvállalkozóra vonatkozóan új meghatározást adott: "4. § E törvény alkalmazásában... 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;" Ez alapján minek minősül a gyártó, disztribútor?

Kérdés: Ha a gyártó, disztribútor alvállalkozónak minősül, akkor a sima árubeszerzésre kiírt eljárások esetében egy átlag szállító nem lehet fővállalkozó, mivel: "304. § ... (2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék." Viszont egy átlag árubeszerzésnél a szállító teljesítése nem érheti el az 50 százalékot. Hogyan kell ezt értelmezni?

Kérdés: Milyen technikai feltételei lesznek a 2010. január 1-jétől bevezetendő elektronikus közbeszerzésnek ajánlatkérői/ajánlattevői szempontból? (Például igazolások, pályázati anyag, árajánlat megküldése, írásvédett változat, aláírás stb.)

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?

Kérdés: Ha az önkormányzat venni akar egy 300 M Ft értékű ingatlant, az nem közbeszerzés-köteles az új szabályok szerint, mert a kivételek között van az ingatlan, ugye?